A V4-együttműködés politikaelméleti magyarázata(i) : A funkcionalista integrációelmélet strukturalista alternatívája

Péter Stepper
2022 Külügyi Szemle  
Az elmúlt három évtizedben a V4-országok különböző mértékben szorgalmazták az együttműködés mélyítését, mindig az adott politikai céljaik függvényében és a nemzetközi környezet kontextusában. A V4 1991- es létrejötte óta három időszakot lehet jól elkülöníteni: a korai, a NATO-/ EU-csatlakozás utáni és a 2010-től napjainkig tartó éveket. A V4-ek regionális együttműködését – annak nehezen definiálható jellege miatt – többféle módon lehet értelmezni: a tudományos irodalom az informális diplomácia
more » ... zíntereként, egy születendő regionális integrációként, valamint minilaterális tárgyalási keretként is hivatkozik rá. Kézenfekvő lehet az európai integráció megértése érdekében létrejött funkcionalista integrációelméletek segítségével vizsgálni a V4-et, de a strukturalista (neorealista és neoliberális) elméletek is számos magyarázattal szolgálnak az egyes periódusok megértéséhez. Az V4 eredményessége mögött rejlő okok arra világítottak rá, hogy a funkcionalisták sok tekintetben tévedtek, mert e regionális integrációban folyamatos bővülés és mélyülés nélkül is fenntartható maradt a multilaterális együttműködés. A strukturalista elméletek viszont magyarázatot adtak a V4 intézményesülésének az elmaradására. Az elején a négy ország vezetői képesek voltak meghaladni a zéróösszegű játékfelfogásból fakadó problémákat, ami a liberális kormányköziség és a neorealizmus elmélete szerint is fontos eredmény. Az útkeresés idejének sajátosságai szintén magyarázhatók a strukturalista elméletekkel, de a funkcionalisták már egyértelműen elbuknak. A V4 jelenlegi reneszánszát pedig újra egyszerű a külső tényezőkre, a nemzetközi rendszer változására fókuszáló neorealista nézetek segítségével értelmezni. A globálisan tapasztalható bizonytalanság, az energetika, a határvédelem és egyéb, a régió szempontjából jelentős kihívások a közeljövőben nem csökkentik, hanem növelik a visegrádi együttműködés fenntartásának igényét.
doi:10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.1 fatcat:tlvki6vchfajxotdagzp7yzzte