a korábbi alkotmányos alapelvek fogságában Magyarországon az első kartális alkotmány 1949-ben lépett hatályba, amelynek célja egészen az 1989-ben bekövetkező közjogi rendszervál-tozásig a szovjet mintájú kommunista diktatúra államszervezetének alaptörvényben való rögzítése volt. A szocialista állam kiemelt felada-tának tekintette a nemzetgazdaság irányítását, [1] ezért az 1949. évi XX. törvény kihirdetéskori szövege szerint a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma volt, a Magyar népköz

more »

... rsaság gazdasági életét pedig a népgazdasági terv határozta meg. Az Alkotmány értelmében az állam-hatalom a társadalmi tulajdonban lévő vállalatokra, az állami bank-rend szerre, a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányította és ellenőrizte a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében. A nemzetgazda-ság állami irányítása tekintetében döntő változást az Alkotmány 1989. októberi átfogó módosítása hozott, [2] amely kimondta, hogy Magyar-ország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piac gazdaság. Az 1990. évi XL. alkotmánymódosító törvény ebből a megfogal mazásból már elhagyta a tervezésre való utalást, az Alkotmány preambulumában pedig megjelent a "szociális piacgazdaság" kitétel is. A rendszerválto-zást követő húsz esztendő azonban oda vezetett, hogy a piac szabad-ságának jelszava alatt sokan kijátszották a polgárok jogait és súlyosan megsértették azokat. A nagyvállalatok például ezt azért tehették meg, [1] rácz, 1998, 53. [2] drinóczi Tímea tanulmányában rámutat arra, hogy az 1949-es sztálini-buharini alkotmány által bevezetett társadalmi és gazdasági berendezkedésen már az 1972-es módosítás-a szocializmus által meghatározott kereteken belül-enyhülést vezetett be. drinóczi utal az akkori preambulumra is, mely szerint az 1972-es alkotmánymódosítás-sal az új Alkotmány "kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredménye-it", és "biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján". (drinóczi, 2004, 33-34.) Cserny Ákos-TégLÁsi AndrÁs tanulmányok