A POLITIKA ÉS A KÖZIGAZGATÁS VISZONYA

Vass László
unpublished
(rektor, főiskolai tanár, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola) ÖSSZEFOGLALÓ A politika és a közigazgatás viszonya sajátos dichotómia, amelyben a szereplők helyzete, funkciói és kölcsönös kapcsolatai mindig az adott ország konkrét körülményei között vizs-gálhatók. Eddig még átfogó elmélet nem született ennek a viszonynak az értelmezésére, de a gyakorlati tapasztalatok alapján leíró modelleket használhatunk a főbb típusok bemu-tatására. Ebben a tanulmányban B. Guy Peters "village"
more » ... át használjuk a politiku-sok és köztisztviselők viszonyának vizsgálatához. A "politikai család falu", az "igazgatás falu" és a "funkcionális falu" mellett Theo J. Toonen javaslatára a "nyitott falu" modelljét is megfogalmazzuk, amely lehetőséget ad a mai tendenciák integrálására. A közigazgatás politikai semlegessége olyan mítosz, amely soha nem valósulhat meg. A pártatlanság ér-téke azonban egyre jelentősebb, mert a politika-közigazgatás-viszony általánosan jellem-ző tendenciája az átpolitizálódás növekedése, amelynek három aspektusát vizsgáljuk. A modern közpolitikai folyamatokban elválaszthatatlanul összefonódnak a politikusi és igaz-gatási szerepek, ami a köztisztviselőket rendszeresen politikai szerepbe kényszeríti. A kor-mányzati politikusok szándékosan intézményesítenek olyan eljárásokat és szervezeti meg-oldásokat, amelyek növelik a politikai kontrollt a közigazgatás felett. Végül a köztisztvise-lők közvetlen politikai szerepvállalása is növekszik, ami szintén az átpolitizáltságot növeli. A vizsgálódás a neo-weberiánus közigazgatás Gert Bouckaert által megfogalmazott jellemzőinek felsorolásával zárul, amely egy formálódó szintézis a klasszikus weberi és a menedzseri közigazgatási modellek után. Kulcsszavak: politika-közigazgatás dichotómiája átpolitizálódás közszolgálat neoweberiánus közigazgatás A modern közigazgatás történetének egyik állandó és kurrens kérdése a poli-tika és a közigazgatás viszonya. Ez a viszony sajátos dichotómiát képez, amely-ben az egyik, vagy másik oldal dominanciája, alávetettsége, vagy éppen ki-egyensúlyozottsága, a közöttük lévő törésvonalak, vagy átjárhatóság és mo-bilitás, működési elveik változásai és szerkezetük reformjai a kormányzati rendszerek egyik legfontosabb témaköre. A jogállam létrejöttével a közigaz-gatás és a politika dichotómiájára vonatkozóan normatív közhelyként fogal-mazódott meg az, hogy alkotmányos alapkövetelmény a politika és a közigaz-gatás szétválasztása, a közigazgatás politikai semlegességének, pártatlansá-gának és szakszerűségének biztosítása. A gyakorlatban azonban kivétel nélkül Politikatudományi Szemle XIX/3. 65-80. pp. © MTA Politikai Tudományok Intézete
fatcat:wkyyqw6a5rfavhccwl6hv6sa64