A roma és cigány nők egész Európában, így Magyarországon is, halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak (Council of the European Union, 2011), hiszen helyzetükben a hátrányok kumulációja mutatható ki, ami, többek között, az oktatási rendszerben is tükröződik. Elsősorban szociális helyzetük miatt, hiszen a roma/cigány népesség túlnyomó része szegénységben él. Másodsorban etnikai/kultuális hovatartozásuk miatt, hiszen a tradicionális roma/cigány kultúra különbözik a többségi társadalmakétól, és

more »

... ez az iskolában sokszor meg nem értéshez, (intézményi) diszkriminációhoz vezet. Harmadsorban nemük miatt, hiszen a legtöbb roma/cigány családban egy tradicionális női szerep a domináns, ami a nők helyét a családi tűzhely mellett jelöli ki és ezért a továbbtanulásukat nem tartja szükségesnek (l. Forray & Hegedűs, 2003; Durst, 2015) , ami miatt a roma és cigány nőket a "kisebbségek kisebbségének" is szokás nevezni (Vincze, 2010, p. 195). Mindezek ellenére a roma/cigány nők (nemcsak Magyarországon) egyre sikeresebbek az oktatási rendszerben és egyre többen vállalnak közéleti-politikai szerepet is (Bakó & Tóth, 2008; Kóczé, 2010) . 1 Jelen tanulmányban egy kvalitatív kutatás alapján tíz roma és cigány nő -Adél, Ágnes, Barbara, Franciska, Jennifer, Mariann, Mária, Nina, Rita és Szonja 2sikeres iskolai pályafutását mutatjuk be, hogyan jutottak el a halmozottan hátrányos helyzetből a diplomáig. A kutatás alapját narratív életrajzi interjúk alkotják, melyek 2012-ben készültek Pécsett és Budapesten. A továbbiakban e rövid elemzés keretében először a kutatáselméleti hátteret, valamint a vizsgált személyeket mutatjuk be. Ezt követi az interjúk elemzése, kategorizálása. 1 A témával kapcsolatos kutatások még gyerekcipőben járnak, hiszen azok a romák/cigányok, akik élni tudtak a társadalmi mobilitás lehetőségeivel és ki tudtak lépni hátrányos helyzetükből, különféle okok miatt sokáig nem álltak a társadalomkutatás figyelmének központjában. Ez a helyzet lassan változni látszik, egyre több aktuális kutatás foglalkozik velük, egyre gyakrabban kiemelten a nők helyzetével is (l. Székelyi, Örkény, Csepeli, & Barna, 2005; Kende, 2005; Feischmidt, 2008; Durst, 2015) . 2 A neveket megváltoztattuk, kivéve egy esetben, ahol az interjúalany kifejezett kérésére az eredeti személynév alatt közöljük az interjúrészleteket.