Börtönügyi Szemle 2012/4

Pallo Tanulmány, József
unpublished
Új szabálysértési törvény -változó szemlélet Több mint egy évtized elteltével jelentős változás következett be a szabálysértési joganyagban, mert ez év április 15-én hatályba lépett -a már címében és a szabályozás szellemiségében is új -szabálysértésekről és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény. Nem ismeretlenek számunkra azok a hosszú időre visszanyúló szakmai viták, amelyek azt célozták, hogy a szabálysértés -mint a közigazgatási büntetőjog részeként értelmezhető
more » ... t értelmezhető sajátos jogterület -jellegét pontosan meghatározzák. Az alapvető probléma abban rejlik, hogy a szabálysértési normák egy része, illetve a hozzájuk kapcsolódó jogkövetkezmények egyértelműen a közigazgatási jog és a büntetőjog határán, sokszor szinte egybeolvadva helyezkednek el, és ezzel egy sajátos kettősség jelenik meg. Ugyanakkor a nemzetközi (európai) törekvéseket megismerve szembetűnő az is, hogy a két jogterület határai kezdenek áttetszőbbé válni, és ezzel a büntetőjog hagyományosnak mondható hegemóniája fellazulóban van. 1 Ebből adódóan az igazságügyi büntetőjog fogalma differenciálódik, mert megjelenik (megjelent) és helyet követel mellette a közigazgatási büntetőjog is. 2 A két terület elhatárolása igen nehéz, de talán helyénvalónak tűnik az a gondolat, hogy erre csak a hatáskörök pontos megállapításával mutatkozik reális esély, hiszen az igazságügyi büntetőjogban a bírói, míg a közigazgatási büntetőjogban az igazgatási szervek feladatköre a rendező elv. Mindkét esetben közös a tilalmazott magatartásokban a társadalomra (jogrendre) való veszélyesség jelenléte, azonban ez a szabálysértések tekintetében kisebb mértékű, amely csupán a közigazgatás-ellenességet alapozza meg. 3 A téma további elemzése igen érdekes következtetésekre vezethetne, azonban tanulmányom nem ezt célozza, sokkal inkább a fentebb kifejtett dogmatikai történések által is befolyásolt és kialakult jogi környezetet kívánom bemutatni. 1 Elegendő arra utalni, hogy az Európa Tanács, illetve az Európai Unió egyes dokumentumaiban a közigazgatási-jellegű represszív szankciók a kriminálpolitika valós alternatívájaként jelennek meg. Ehhez képest ellenkező mozgás is tapasztalható, melyre aktuális példa az új Btk. szabályozása, amely az elzárást önálló büntetőjogi büntetés rangjára emelte. 2 Nem új találmányról van szó, hiszen a magyar közigazgatási büntetőjog elvi alapjait már Angyal Pál (1873-1949) kidolgozta. 3 A közigazgatás-ellenesség tehát egyfelől a kisebb fokú társadalomra való veszélyesség szinonimája, másrészt a közigazgatás működésének rendjét akadályozó, veszélyeztető cselekményeknek az előbbivel azonos mértékű kifejezője. (Vö. Király -Máthé -Mezey: A polgári büntetőjog története. In: Magyar Jogtörténet. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 297-299. o.) 4 A történetiség kedvéért meg kell említeni, hogy az első ilyen jellegű jogszabály a mezei rendőrségről szóló 1840. évi IX. törvénycikk volt. 5 Ennek a szabályozásnak jutott az a kétes dicsőség, hogy a Csemegi Kódex még hatályban lévő utolsó rendelkezéseit végleg száműzze a magyar jogrendből. 6 A rendőrség elsősorban a közlekedésrendészettel, valamint a közrend és a közbiztonság megszegésével kapcsolatos kihágások vonatkozásában rendelkezett hatáskörrel. 7 Ezeken kívül a belügyminiszter kijelölhetett városi végrehajtó-bizottságokat, amelyek kihágási ügyekben dönthettek. 9 Ugyanakkor szólni kell arról is, hogy a joganyag korszerűsítése már az 1980-as évek közepén felvetődött és az Igazságügyi Minisztériumban külön bizottságot hoztak létre. 10 Hatályba lépett 2012. április 15-én. 11 Egyedül még a német jogrendszerben jelenik meg a szabálysértési jog önálló jogágként. 12 Nagy Marianna: A közigazgatási jogi szankció. Magyar közigazgatási jog. Általános rész. (Szerk. Fazekas Marianna, Ficzere Lajos). Budapest, Osiris, 2005. 552-553. o. 13 Nagy Marianna: Közigazgatási szankcionálás az Európai Unió tagállamaiban. (T-037894. sz. "A közigazgatási felelősség-és szankciórendszer elméleti-dogmatikai rendszerének fejlesztési lehetőségei" című OTKA kutatás támogatásával készült tanulmány.) 2. o. -www.bm.hu/ web/euik.nsf/.../$FILE/Nagy%20Marianna%20I..doc 14 A törvény szóhasználata szerint: "pénzfizetési kötelezettség" -lévén, hogy Olaszországban a "bírság" terminus alatt büntetőjogi pénzbüntetés értenek. 15 Nagy Marianna uo. 3-5. o. 16 Uo. 13. o. 17 uo. 16. o. 18 Alátámasztja mindezt, hogy a hatályos szabályozás megalkotásakor deklaráltan a német mintát követte a jogalkotó. 19 Árva Zsuzsanna: Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből (PhDértekezés). Kézirat. Miskolc, 2007. 239. o. 20 Nagy Marianna: Közigazgatási szankcionálás... 18., 20. és 23. o. 21 Uo. 29. o. 22 Uo. 35. o. 23 Uo. 36-38. o. 24 Uo. 52. és 44. o. 25 Lásd erről: Conseil d'Etat Section du rapport et des etudes: les pouvoirs l'administration dans le domain des sanctions. La Documentation française. 1995. 16-17. o. (Idézi: Nagy Marianna: Közigazgatási szankcionálás... 46. o.)
fatcat:nsiux3fwmzfdzm6pzgfvm34ota