Cigarette consumption might be considered as a lifestyle model. The formation of this lifestyle model in childhood and adolescence is considerable due to the socio-cultural environment in which socialization take part. The aim of this study was to analyze adolescents' smoking behavior, and family-related factors that may influence it. The self-reported questionnaire-based study was done in Mures, Harghita and Covasna counties among 7 th and 8 th grades students. The prevalence of smoking was

more »

... % in the total sample. The results showed significant associations between smoking behavior of young people and their family background (e.g. education of parents, smoking bans at home). Key words: adolescents' attitudes on smoking, adolescents smoking, family determinants of smoking 1. Bevezetés Szakirodalmi adatok szerint a dohányzásnak sokféle oka, indítéka, motivációja ismeretes. Urbán (2007) szerint a serdülőkori alkalmi dohányzásnak a szenzoros élménykereséssel való összekapcsolódása a rászokás egyik legfontosabb veszélyeztető tényezője lehet. A kihívásoknak való kitettség annál nagyobb, minél kevésbé érett a személyiség, illetve minél elfogadóbb az a szociokulturális miliő-mikro-, mezo-és makro-környezet-, amelyben a serdülő szocializálódik. Idézett szerző szerint a rizikó exponenciálisan nő a családi szociokulturális hatások következtében. Ugyanakkor, amennyiben a dohányzás örömforrássá válik, és a család-szokások, hagyományok, életmód, életvitel-inkább tolerálja, mint korlátozza, a rászokás vagy függőség kialakulása máris úton van. A többszöri pozitív élménytapasztalat, a dohányzással való megbarátkozás a családban, a megengedő családi attitűd veszélyeztető tényezők lehetnek a dohányzó karrier kialakulásában. A családi háttérhatások még hangsúlyozottabbak, amikor magas a nikotinnal szembeni szenzitizáció. "A kezdeti magas szenzitivitás esetében az első próbálkozások során a kellemetlen és a jutalmazó hatások keveréke áll elő. A folyamatos próbálkozások során tolerancia alakul ki a kellemetlen tapasztalatok iránt, ami növeli a nikotinhasználat valószínűségét. Alacsony nikotinérzékenység esetében a nikotinnal kapcsolatos tapasztalatok nem vezetnek lényeges toleranciához, aminek két kimenete lehet: nevezetesen az alacsony szintű dohányzás, amelyet feltehetően a társas hatások tarthatnak fenn, illetve az első kísérletezést nem követi a további kísérletezés" (Urbán, 2007, 44-45.). A dohányzás prevenciója szempontjából kiemelten fontos a serdülőkori dohányzás vizsgálata, mert a dohányos karrier előkészítésének a serdülőkor a legfontosabb belépője. "A legtöbb dohányzó felnőtt már a felnőttkor elérése előtt rászokik a dohányzásra. A fiatal dohányosok mintegy negyede tízéves kora előtt szívja el az első cigarettát, és serdülőkorra már a legtöbben rá is szoktak" (Cselkó, 2010, 32). Az Európai Unió adatai szerint a dohányosoknak vagy volt dohányosoknak a 70%-a vallotta azt, hogy 18 évesen vagy azt megelőzően kezdett dohányozni, egy negyedük (24%) 19 és 25 év között,