Nyitottság és növekedés

Péter Földvári
2004 Competitio  
A Magyar Tudományos Akadémia Etikai Kódexe, amely a tudományos kutatás területén kíván erkölcsi és etikai iránytűként szolgálni, olyan kutatáshoz kapcsolódó etikai alapelveket fogalmaz meg, mint a tisztesség, megbízhatóság, objektivitás, pártatlanság és függetlenség, nyitottság, gondosság, elfogulatlanság, felelősség, valamint az önzetlenség alapelve. Tanulmányomban ezen etikai alapelvek közül -a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával -az objektivitás, a nyitottság és a tisztesség
more » ... és a tisztesség vonatkozásában vizsgálom meg azokat a dilemmákat, amelyek az előítéletes attitűdök tudományos vizsgálata kapcsán merülhetnek fel. ABSTRACT The Hungarian Academy of Sciences' Code of Ethics main task is to serve as a moral and ethical compass. The Code of Ethics sets out many ethical principles such as honesty, reliability, objectivity, impartiality and independency, openness, candour, responsibility, as well as altruism. In this study we will examine, how objectivity, openness and honesty appear in studies of prejudice and prejudicial attitudes. We review them through processing of specialized Hungarian and foreign literature dilemmas where these ethical principles appear. Magyar Tudomány 180 (2019) 6 OBJEKTIVITÁS, NYITOTTSÁG ÉS TISZTESSÉG: AZ ELŐÍTÉLETESSÉG KUTATÁSÁNAK LEGFŐBB ... 855 BEVEZETÉS Eredetileg hídépítésre szánta, végül mégis a magyar nyelv kifejlesztésére, a nemzetiség erősítése és pallérozása szent céljaira, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására ajánlotta fel birtokai évi jövedelmét gróf Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés ülésén a következők előrebocsátásával: "T[isztelt] Statusok és Rendek! Én ugyan Nagy nem vagyok, de Vagyonos ember vagyok, azért Nemzeti Nyelvemnek gyarapítására egy egész Esztendei Jövedelmemet ajánlom, ugy hogy ennek a' kívánt Czélra való fordítása 's el rendelése mindenkor az Ország Gyűléstűl függjön" (Szily, 1901, 607.). 1 A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azóta is töretlenül folytatja tevékenységét a magyar nyelv ápolása és a tudomány szolgálata területén. A jogalkotó az Akadémia működési és tevékenységi szabadságának törvényi oltalmazásához fűződő társadalmi igény kielégítése érdekében 1994. április 26-án kihirdette a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényt. A jogszabály az Akadémia közfeladatainak meghatározása alkalmával leszögezi, miszerint ezen intézmény: "őrködik a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán". 2 E feladat teljesítésének szellemiségében fogadta el 25/2010. (V. 4.) számú határozatával a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése az MTA Tudományetikai Kódexét (Tudományetikai Kódex). A dokumentum a tudományos kutatás területén kíván erkölcsi és etikai iránytűként szolgálni, s amelyben központi szerephez jutnak az olyan kutatáshoz kapcsolódó etikai alapelvek, mint a tisztesség, megbízhatóság, objektivitás, pártatlanság és függetlenség, nyitottság, gondosság, elfogulatlanság, felelősség, valamint az önzetlenség alapelve. A következőkben ezen etikai alapelvek közül -a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával -az objektivitás, a nyitottság és a tisztesség vonatkozásában vizsgálom meg azokat a dilemmákat, amelyek az előítéletes attitűdök tudományos vizsgálata kapcsán merülhetnek fel. A felsorolt etikai alapelvek kiválasztása meglehet önkényesen történt, e választások oksági magyarázata ugyanakkor az, hogy álláspontom szerint, ezekkel kapcsolatban jelennek meg legmarkánsabban az előítélet-kutatások dilemmái.
doi:10.21845/comp/2004/2/8 fatcat:m6k6ckb3f5b6jj57xpuv4qqyru