A digitális kompetenciafejlesztés tartalmi és szemléleti változásai a Nemzeti alaptanterv természettudományos műveltségi területeiben A 2012. év óriási változásokat hozott a közoktatás világába. Felülvizsgálaton, valamint strukturális és tartalmi átalakuláson esett át a Nemzeti alaptanterv, napjainkban jelentek meg az új kerettantervek, és ezek alapján minden közoktatási intézményben új pedagógiai programok és helyi tantervek készülnek 2013 márciusának végéig. A Nemzeti alaptanterv egyik

more »

... napjainkban egyre jelentősebbé váló, állandó allegóriája a digitális kompetenciafejlesztés és az ehhez kapcsolódó nemzetközi és hazai igények, hozzá tartozó fejlesztési feladatok. E tanulmány összehasonlítást végez a 2007. és a 2012. évi Nat-változatok között az alapján, hogy hogyan, milyen mértékben és mekkora jelentőséggel jelenik meg a digitális kompetenciafejlesztés a hazai közoktatás keretét adó Nemzeti alaptanterv természettudományos-Földünk-környezetünk és Ember és természet-műveltségi területeiben. A tantervi vonatkozások változása igen izgalmas terep manapság, hiszen a közokta-tás új tartalmi szabályozóinak megszületése egészen a legutóbbi időszakig szinte napi szintű téma volt az oktatásirányításban-és vélhetően még sokáig az is marad. Az új tartalmi szabályozók közül a közműveltségi tartalmakkal bővült Nemzeti alaptantervet érdemes összevetnünk a korábbi, 2007. évi változattal (hiszen a következő években a felmenő rendszerben való bevezetése miatt párhuzamosan fut majd a korábbi és az új Nat), megvizsgálva a digitális kompetenciafejlesztés természettudományos műveltségi területek tantervi követelményekben való megjelenésének változását. Fontos ez különösen azért, mert a közoktatási intézmények digitális infrastruktúrája a különböző hazai és Európai Unió által nyújtott támogatások révén folyamatosan javul (bővül), illet-ve a közoktatás "fogyasztópiaca", a tanulók is egyre inkább a digitális kultúra, digitális műveltség iránt érdeklődnek. Az eszközök és a technológiák (valamint az ezzel járó szemléletváltás) a vizsgálatok szerint azonban nehezen szivárogtak be a mindennapi oktatási gyakorlatba. A hazai eLE-MÉR kutatások is azt mutatják, hogy az "IKT"-bár jelen van az iskolákban-nem épült be szervesen a tanulási-tanítási folyamatokba (Hunya, 2011, 2012). A változás azonban szembeötlő (1. táblázat). A táblázat első sorának számadata, miszerint "megjelent az