A munkácsi rendőrség defenzív és offenzív harcászati alkalmazása Kárpátalján 1939-ben

Csaba B. Stenge
2015 Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis  
A munkácsi rendőrség defenzív és offenzív harcászati alkalmazása Kárpátalján 1939-ben 109 0441 B. STENGE Csaba A munkácsi rendőrség defenzív és offenzív harcászati alkalmazása Kárpátalján 1939-ben 1 A rendőrségnek -feladatrendszeréből adódóan -nem tartozik az alapfeladatai közé az ellenséges reguláris erők elleni harcászati alkalmazás. Ennek ellenére 1939 elején a magyar rendőrség történetében egyedülálló módon a munkácsi rendőrök defenzív és offenzív harcászati alkalmazására is sor került
more » ... is sor került ellenséges reguláris és irreguláris erők ellen is. Az alábbi tanulmány ezen -részleteiben eddig ismeretlen és publikálatlan -eseményeket foglalja össze. A munkácsi rendőrség védelemben -1939 I. 6. , a "vízkereszti csata" Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntést követően Kárpátalja nyugati sávja is visszatért Magyarországhoz Ungvárral, Munkáccsal és Beregszásszal. Bár a magyar politikai és katonai vezetés az ekkor létrejött határokat Kárpátalja vonatkozásában ideiglenesnek tekintette és annak is nevezte, egyelőre nem indított önálló katonai műveleteket Kárpátalja egészének visszacsatolásáért. Az ebben a térségben az első bécsi döntést követően létrejött határok különösen Ungvár és Munkács térségében voltak roppant előnytelenek, mivel ezek gyakorlatilag a városok határában lettek meghúzva és a településeket övező hegyek csehszlovák kézen maradtak, ahonnan fegyveres erőik uralták mindkét várost, az átlövések is gyakoriak voltak. Ezek miatt az ideiglenes határok miatt került a munkácsi városi rendőrség is ellenséges reguláris erőkkel közvetlen harcérintkezésbe, amikor 1939. I. 6-án hajnalban a csehszlovák 36. gyalogezred 1. és 2. százada határőr alegységekkel, három páncélgépkocsi kíséretében, tüzérségi tűztámogatással a északnyugati irányból, a Latorca túlpartjáról szabályosan rátámadt a városra. 2 Mivel a városban még csak csekély saját katonai erők állomásoztak, a támadás visszaverésében jelentős szerepet játszott a paramilitáris Rongyosgárda, a helyi nemzetőrség és civil önkéntesek mellett a városi rendőrség személyi állománya is. A visszavert támadók vesztesége öt halott (négy katona és egy határőr), valamint számos sebesült és hat fogoly volt. A három támadó Tatra OA vz. 30 típusú ellenséges páncélgépkocsi közül egy -a 13 326 rendszámú -árokba csúszva a magyar csapatok zsákmányává vált. Magyar oldalról a harcok áldozatává vált két honvéd, a Rongyosgárda öt tagja, egy nemzetőrként is tevékenykedő tűzoltó és két további civil (köztük egy hatgyermekes anya). 3 A munkácsi rendőrség harcban történő részvételéről szerencsére fennmaradt egy korabeli jelentés, melynek alapján a rendőrök szerepe az összecsapásban jól rekonstruálható. 4 Dr. ÁRVAY Adorján rendőrkapitány, a munkácsi kapitányság vezetője a Rákóczi-kastélyban, a Latorca hídjától mintegy 200 méterre lakott. 1939. I. 6-án hajnali 4 óra után jelent meg lakásán a szolgálatvezető tiszthelyettes és a városházi őrszoba-parancsnok, akik szóban jelentették, hogy Oroszvéget csehszlovák támadás érte. (A korabeli magyar hivatalos nyelvezet egyébként mindig csak cseheket említ, ha csehszlovák erőkről van szó.) 5 zsákmányolt anyagot a munkácsi rendőrkapitányság másnap nyugta ellenében átadta a munkácsi honvéd állomás-parancsnoknak. 9 Az utcai harcban kitűnt rendőrök közül a csehszlovák támadás után egy héttel a próbarendőröket helytállásukért soron kívül véglegesítették, az erre vonatkozó parancsot ünnepélyes keretek között hirdették ki. 10 Természetesen a támadás visszaverésében nyújtott szerepükért a rendőrök is számos kitün-
doi:10.31627/rtf.xxv.2015.43-44-45-46n.109-116p fatcat:jqm4dtfl7vcvrasq77ve6cdmsa