bűnös bukás megjelenése a magyar jogban XIII.1.2. A Csemegi-kódex és a hitelsértésről szóló 1932. évi IX. törvénycikk XIII.1.3. A csődbűntett és a csődbűncselekmény az 1978. évi Btk.-ban XIII.2. A hatályos szabályozás bemutatása XIII.3. A hatályos szabályozás elemzése és értékelése XIII.4. De lege ferenda javaslatok XIII.4.1. A csődbűncselekmények jogforrási helye, elhelyezésük a büntetőkódex rendszerében XIII.4.2. A büntetendő cselekmények XIII.4.3. Az objektív büntethetőségi feltétel

more »

... A csődbűncselekmények alanyi köre XIII.4.5. Bűnösségi kérdések, büntetési tételek XIII.5. Felhasznált irodalom XIII.1. SZABÁLYOZÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az első magyar büntető törvénykönyv, a büntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvénycikk (Csemegi-kódex) hatálybalépését megelőzően is fellelhetőek voltak jog-rendszerünkben a csődbűncselekmények előzményei. Egységes büntetőtörvény hiá-nyában külön jogszabályok, illetve-mai fogalmaink szerint-az ún. szaktörvények tartalmazták a büntető rendelkezéseket. XIII.1.1. A BŰNÖS BUKÁS MEGJELENÉSE A MAGYAR JOGBAN Hazánkban elsőként az 1807. évi XII. törvénycikk rendelkezett a csalárd bukások büntetéséről. A büntetendővé nyilvánítás indoka-a törvénycikkből kitűnően-a jóhi-szemű hitelezőknek a csalárd bukásból keletkező károsodásának megelőzése volt. A törvénycikk büntetés alá vonta a vagyonelrejtés által elkövetett csalást, a hitele