A matematikai szorongás vizsgálata a célorientációs elmélet keretében

Adrienn Molnár, Szilvia Fodor, Győző Kurucz
2020
ÖSSZEFOGLALÓ Háttér és célkitűzések: A tanulási motiváció vizsgálatának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a célorientációs elmélet, amely a diákok egyéni motivációjának felmérése mellett a tanulási közegről is ad információt (Urdan, 2010). Vizsgálatunk célja, hogy feltérképezzük a célorientációs elmélet keretrendszerén belül azokat a környezeti és motivációs tényezőket, amelyek befolyásolják a diákok matematikával kapcsolatos szorongását és teljesítményét. Módszer: A vizsgálatunkban (N =
more » ... izsgálatunkban (N = 230) középiskolás diákok vettek részt, akikkel először 9. osztályos korukban, majd egy év múlva, 10. osztályban végeztünk kérdőíves felmérést. Ennek során felvettük a Matematikai Szorongást Mérő Tesztet (Nótin, 2011), az Osztálytermi Környezet Kérdőívet (Fejes, 2015) és a Tanulói Célok Kérdőívet (Fejes és Vígh, 2012). Eredmények: Az elemzés során elkülönítettünk a mintában magas és alacsony matematika szorongásszinttel jellemezhető diákokat. Az alacsonyan szorongó diákoknak szignifi kánsan jobb érdemjegyeik voltak matematikából, jobb motivációs bázissal rendelkeztek, magasabb tanári támogatást tapasztaltak és elsajátítási célstruktúrát észleltek. A matematikai szorongás az év végi érdemjegyekkel (r = -0,6; p < 0,001) és a matematikaórán kapott feladatok változatosságával (r = -0,5; p < 0,001) erős negatív kapcsolatban áll, a matematikaórán * Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült M Adrienn -F Szilvia -K Győző 1. ábra. A matematikai szorongás és teljesítmény többdimenziós megközelítése (Chang és Beilock 2016: 34)
doi:10.17627/alkpszich.2020.1.31 fatcat:iqwrz4m5jvdbri5sbwsdypfapy