A parancsnoki nyomozati és fegyelmi jogkör - kompromisszum a büntető felelősségre vonás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében?

Zoltán Szűcs
2010 Debreceni Jogi Műhely  
2010. évi (VII. évfolyam) 3. szám (2010. október) 51-65. I. A büntetőjogi felelősségre vonás gyorsítása és egyszerűsítése A büntetőeljárás általános célja az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása, azaz a bűn megtorlása, valamint az általános prevenció elősegítése, melynek révén a jövőben a büntetés elkerülése érdekében a jogalanyok nem követnek el bűncselekményeket. E két alapvető társadalmi elvárás mellé azonban az eljárás alapelveinek köszönhetően egy további követelményt is támaszthatunk,
more » ... mely szorosan kapcsolódik az előző kettőhöz. Ez nem más, mint az eljárás minél gyorsabban történő lefolytatása. A gyorsítás és az egyszerűsítés igénye arra irányul, hogy a büntetendő cselekmény elkövetését követően minél rövidebb időn belül kerüljön sor a büntetőjogi felelősségre vonásra. A büntetőeljárás fejlődéstörténete során többféle eszközöket dolgoztak ki az egyes országok, jogrendszerek az eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá tételére. Ezen eszközök magukba foglalták a hatásköri szabályok, eljárásjogi határidők, sajátos jogintézmények, valamint a büntető eljárásjogi útról történő eltérítés (diverzió) lehetőségének megalkotását. A jogellenes cselekmények súly szerinti megkülönböztetése (bűncselekmény -szabálysértés, bűntettvétség) például szintén alkalmazható a katonai büntetőjogban, azon belül a katonai büntetőeljárásban is. Úgyszintén megtalálhatók olyan jogintézmények, mint a külön eljárások, a bíróság elé állítás, a tárgyalás mellőzése, lemondás a tárgyalásról. Azonban bizonyos eljárást gyorsító és a büntetőeljárás alternatívájaként funkcionáló jogintézmény, így a közvetítői eljárás a sajátos katonai életviszonyok, alanyok és a környezet miatt nem ültethető át a katonai büntető eljárásrendbe. Ennélfogva, bár az általános büntetőjoghoz, büntető eljárásjoghoz viszonyítva a katonai büntetőjog és büntető eljárásjog speciális jogterület, mégsem nevezhetjük önálló jogágnak. Hiszen intézményrendszerét, az alapvető működését meghatározó jogelveit, szankciórendszerét tekintve nem eltérő, önálló diszciplína, hanem az általános büntetőjog mellett működő, egy olyan közös forrásból táplálkozó eljárásrendekről van szó, amelyben az általános büntetőjog alapelvei és céljai a katonai büntetőjog alapelveivel egyetemben az alkotmányos büntető igazságszolgáltatási rendszer működését szolgálják A katonai életviszonyokra megalkotott és elsősorban a katonai rend és fegyelem megszilárdítását célzó eljárásjogban, a felelősségre vonást gyorsító intézmények, megoldások hasznos mintául szolgálhatnak az általános büntető eljárásjogban is. II. A katonai büntetőeljárás alapelvei, hatálya Jelen írás a hazai jogban is jelen lévő és katonai büntetőeljárásban alkalmazható -az állományilletékes parancsnok jogkörébe és hatáskörébe utaltún. parancsnoki nyomozás és parancsnoki fegyelmi jogkör szabályozását kívánja bemutatni. A katona által elkövetett katonai vétség fegyelmi jogkörben történő elbírálása tulajdonképpen nem más, mint a bűntett -vétség elhatárolásának visszatükröződése egy speciális (katonai) eljárásban. Amint az a későbbiekben bemutatásra kerül, látni fogjuk, hogy a jogalkalmazó a meghatározott feltételek fennállta esetén választhatja a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás alkalmazását, amely lényegét tekintve egyszerűbb és gyorsabb lefolyású, mint egy büntető eljárás. Azonban a célszerűség-és hatékonyság-növelési szándék eredményeként a szabályozásban olyan
doi:10.24169/djm/2010/3/6 fatcat:gypt7js535bp5h24zskaoat5sq