Parasztpárti demokráciaértelmezők a koalíciós években: Erdei Ferenc kontra Kovács Imre

Medgyesi Konstantin, Kulcsszavak
unpublished
Absztrakt * Móra Ferenc Múzeum, Szeged demokrácia diskurzus koalicíiós évek szövegértelmezés democracy discourse coalition years text interpretation Erdei Ferenc koalíciós évekbeli demokrácia-felfogásának fontos jellemzője a polgári vagy jogállami demokrácia, a szabadságjogok rendszerére épülő demokrácia fogalmának relativizá-lása. Erdei demokrácia-felfogása egyértelműen a kommunista demokrácia-képhez áll közel; úgy véli, a formális szabályok nem fontosak, a lényeg a társadalom gyökeres
more » ... om gyökeres átalakítása. Mind Erdei, mint Kovács Imre a Nemzeti Parasztpártban politizáltak Kovács 1947. feb-ruári kilépéséig. Demokrácia-értelmezésük azonban élesen szemben áll egymással. Erdei a radikális társadalom-átalakítás érdekében nem fogadja el a mindenkire egyaránt érvényes szabadságjogok alkotmányos szerepét, ezzel ellentétben Kovács Imre nagyobb fontosságot tulajdonít a jogállamiság eszméjének. Erdei Ferenc Erdei koalíciós évekbeli demokrácia-felfogásának fontos jellemzője a polgári vagy jogállami demokrácia, a szabadságjogok rendszerére épülő demokrácia fogalmának relativizálása. Erre utaló nyelvi paneljei már a Demokrácia előadássorozaton elhangzott Népi demokrácia című előadásában is megjelentek (Huszár 2012). Az előadó a népi demokrácia kifejezést kívánta "negatív" és "pozitív" megközelítésben ábrázolni. A negatív nézőpont, vagyis a nemleges értelmű fogalomalkotás szerint a népi demokrácia azt jelenti, "a nép, a társadalom fölött ne uralkodjék semmiféle önkény" (Demokrácia 1945: 8). A Nemzeti Parasztpártot képviselő Erdei amellett tesz hitet, hogy a népi demokrácia azt is jelenti, hogy sem "egyetlen diktátor", sem "akár egy megszervezett vékony uralkodó réteg" nem uralhatja a nép életét. Figyelemreméltó a belügyminiszter azon véleménye, miszerint "hatalmas tévedésben" van az, aki "napjaink népi demokráciájában" a polgári demokrácia "klasszikus szabályokban kifejezhető" formáit keresi. Erdei a liberális polgári demokrácia "légkörét," szabályait "anakronisztikus" szemléletűnek bélyegzi. Érvei a sajtó-és szólásszabadság korlátozásáról szólnak, mert úgy véli, ha a szólás szabadságát "korlátlanul" értelmeznénk, akkor "lehetőséget adnánk a nép ellenségei számára is, ami a demokrácia igen közeli felborulását eredményezné" (Demokrácia 1945: 9). Az előadó a "személyes szabadságot" és a "szerzett jogokat" is ilyen dimenzióból tartja korlátozhatónak. Erdei szerint, ha nem lehetne hozzányúlni a személyes szabadság eszményéhez, akkor lehetetlenné válna a társadalom gyökeres átalakítása. A belügyminiszter kísérletet tett a népi demokrácia definiálására is: "Mi tehát sajátlagosan a mi népi demokráciánk? A nép felszabadulásának a politikai módszere és pedig nem aranyszabályokkal körülírt nyugvó rend, hanem felszabadulási folyamat" (Demokrácia 1945: 10). Érdemes magát az Erdei-féle fogalmat külön kiemelni, szerinte a népi demokrácia nem más mint egy "felszabadulási folyamat," aminek célja a népuralom biztosítása. Erdei demokrácia-felfogása egyértelműen a kommunista demokrácia-képhez áll közel. A parasztpárti politikus is úgy véli, a formális szabályok nem fontosak, a lényeg a társadalom gyökeres átalakítása, nincsenek általánosan, mindenkire egyaránt érvényesülő jogok, mert ezzel az "ellenség" kapna plusz lehetőséget. "Azt nem lehet örök érvényűen megmondani, hogy mi a demokrácia. [...] Az elvont okoskodásoktól teljesen függetlenül a történelem folyásában különböző elvi demokráciák követik egymást"-ezt már egy 1947. januári nem nyilvános előadásában mondja Erdei. "A demokráciát tehát nem magában véve, kortól és helytől eltekintve s elvonatkoztatva kell megítélni, hanem mindig aszerint, hogy milyen társadalmi helyzetről és milyen történelmi korszakról van szó" (Erdei 2003: 9). Erdei 1947 elején arról beszél, hogy
fatcat:s7jbmh3mbzff7itwceisfa34zi