A Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatójaként tisztelettel köszöntöm a kötet olvasóit. Külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a kiadvány olyan kivételes alkalomra készült el, mint a 26. Nemzetközi Névtudományi Kongresszus, amelynek először ad otthont Magyarország, a Debreceni Egyetem. Az, hogy ezt a háromévenként megrendezésre kerülő konferenciát hazánk rendezi meg, az itthoni névtannal foglalkozó kutatók kitűnő szakmai elismeréseként könyvelhető el a nemzetközi tudományos szférában, s

more »

... zt bizonyítja, hogy a hazai névkutatás egyre növekvő nemzetközi látókörrel és kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Magyar Nyelvstratégiai Intézetetamely a Miniszterelnökség irányításával működő központi hivatal -2014. március 4-én hozta létre a Kormány azzal a céllal, hogy tanácsadó testülete legyen a nyelvi, nyelvpolitikai kérdésekben, és a teljes magyar nyelvterületet, a nemzet egységét szem előtt tartva kidolgozza a magyar nyelvstratégiát. A nyelvstratégia fontos részének és az intézet egyik feladatának is tartom a különböző szaknyelvek (terminológiák) tudatos fejlesztésének koordinálását, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatását, valamint összehasonlító terminológiai szótárak összeállítását. Mindezek miatt volt fontos támogatni a Magyar és nemzetközi névtani terminológia / Hungarian and International Onomastic Terminology című kötet kiadását, mely az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem névkutatóinak együttműködésében készülhetett el. Az onomasztika nyelvtudományunk egyik legdinamikusabban fejlődő területe, s mégis mint minden tudományterületnek, ennek a tulajdonnevekkel foglalkozó diszciplínának is vannak terminológiai problémái, amelyekreményeim szerintaz e tárgykörben rendezett szakmai konferenciákon mielőbb megoldódnak majd. A szaknyelv és terminológia fejlesztése ma olyan odafigyelést érdemlő terület, amelynek eredménye az állampolgárok számára is hasznosítható: segíti a könnyebb megértést, csökkenti a bürokráciának való kiszolgáltatottságot, növeli az egyén és a közösség magabiztosságát és önrendelkezésének hatékonyságát, valamint hozzájárul a társadalom költséghatékonyabb működéséhez. Nemzeti nyelvünk az identitás, a kommunikáció és a megismerés eszköze is. Az egyén és a közösség akkor tudja a legjobban használni anyanyelvét és gyakorolni anyanyelvhasználatához való jogát, ha ehhez biztosítottak a feltételek; többek között létezik az adott nyelven pontos, szabatos, szakemberek által összehangolt és ellenőrzött terminológia. Elengedhetetlenül fontos, hogy a létrehozott terminológiai adatbázisok széles körben hasznosuljanak, azaz -ha lehetséges -ingyenesen hozzáférhetőek legyenek online szótárakban vagy nyilvános adatbázisokban. Az UNESCO-irányelvekben is deklarált terminológiai tervezés részeként a jövő szempontjából szükséges tehát a szaknyelvek innovatív fejlesztése.