Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 1: 193-195 KÖNYVJELZ Ő BELUSZKY PÁL: MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZA Általános rész (Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 1999, 584 o.) RECHNITZER JÁNOS A kötet a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatában -ami egyben az MTA Regionális Kutatások Központja Területi és Települési Kutatások sorozatának 13. darabja -látott napvilágot, 1999-ben. A könyv két nagy egységb ől áll. Az első rész az ország településföldrajzának és településfejl ődési folyamatainak

more »

... téneti, alapos, egyben igényes áttekintése, míg a második rész a szerz ő korábban közreadott tíz jelentős közleményének újra kiadása. Lényegében illusztrációja az első részben közölt kutatásoknak, azok mélyebb, esettanulmány szint ű alátámasztása, kiegészítése. A szerkesztés ebben a vonatkozásban helyesen járt el, hiszen Beluszky munkáit gyakran idézzük, illetve használjuk fel az oktatáshoz, így függelékkel együtt látjuk a témakör hazai feldolgozásának jelent ős darabjait. A hazai településföldrajzban Beluszky professzor az, aki sokat és talán mindent tud a települések fejl ődéséről, azok változásának fontosabb jellemz őiről. A mű időben is jókor jelent meg, hiszen az elmúlt tíz esztend őben csak kevés kutató (Enyedi György), köztük a szerz ő volt az, aki kutatási energiát, kapacitásokat fordított a település-és a városhálózat fejl ődési sajátosságainak vizsgálatára. Valahogy elhanyagolta a regionális kutatás a települést, ezen belül pedig a várost. Jobban érdekelték a kutatókat a területi folyamatok általános összefüggései, az egyes területi szervez ődési formák alakulása, fejl ődési sajátossága (pl. kistérségek), illetve az új mesterséges térformációk, így a régiók intézményesülése, vagy éppen fejlesztésének lehetséges irányai. A másik nagy metszete a területi kutatásoknak az Európai Unió regionális politikájának mind az intézményrendszerben, mind m űködésben való adaptációjára, vagy éppen a potenciális régiók gazdasági, társadalmi szerkezetének elemzésére irányult. Nos, a regionális tudomány nem foglalkozott a települési szinttel, annak változásait az átmenetben nem vizsgálta átfogóan. A téma aktualitása nemcsak a hiányos kutatásokban rejlik, hanem abban is, hogy az európai regionális fejlesztés új irányaiban (ESDP) jelent ős hangsúlyt kap, sőt alapvető fejlesztési iránnyá válik a települési szint, különösen a város, mint a területi szerveződés csomópontja, az ismeretek, a tudás, a technológia, s ezáltal az innovációk meghatározó közvetít ője. A városok funkcióinak megváltozása, a városhálózatok kialakulása, a város és a vidék új feladatmegosztása, a városi bels ő Tér és Társadalom 14. évf. 2000/1. 193-195. p.