A magyarországi szlovák temetők örökségének helyzete Tótkomlós és környéke szlovák temetői Bevezető -A magyarországi szlovák közösségek A mai Magyarország szlovák közösségeit a 17−18. században vallási és gazdasági okokból a Magyar Királyság északi területeiről levándorolt telepesek alapították meg. Az országban elszórtan létrejövő falucsoportok különálló nyelvszigetekké váltak. A különbségeket fokozta, hogy a letelepedők a mai Szlovákia más-más részeiről származtak, így eltérő nyelvjárást

more »

... ltek, és eltérő táji jegyeket mutató népi kultúrát hoztak magukkal. A dunántúli szlovákság a nyugat-szlovák, a nógrádi, a Pest környéki és a békési szlovákok a közép-szlovák nyelvjárást beszélik, a bükki és a zempléni szlovák települések pedig mindmáig őrzik a kelet-szlovák nyelvjárást. 1 Az egyes vidékek közösségeit felekezeti hovatartozásuk is megkülönböztette. Az evangélikus szlovákok a Délkelet-Alföldön, Békés és az egykori Csanád vármegye területén, Nyíregyházán, Nógrád megyében, a Duna-Tisza közén (Kiskőrösön, Apostagon és Dunaegyházán), az Észak-Pest megyei és Pest környéki falvakban, emellett a Dunántúlon ( Bakonycsernyén és Oroszlányban), valamint -a 19. század végi beolvadásukig -egyes Tolna és Fejér megyei birtokokon is éltek. A katolikus szlovákok nagyrésze a Pilis és Vértes hegységben, a Gerecse és Bakony vidékén, Buda és Pest környékén, a Mátrában és Mátraalján, a Bükkben és Zemplénben telepedett le. Emellett a Zemplénben és elszórtan Borsod megyében görög katolikus szlovákok is éltek. A felekezetileg tagolt nyelvszigetek hosszútávú fennmaradását nagymértékben segítette az a körülmény, hogy a települések zöme 1 Tóth Sándor János -Tuska Tünde -Uhrin Erzsébet -Zsilák Mária: A nyelvi másság dimenziói Tótkomlóson. In: Jakab Albert Zsolt -Peti Lehel (szerk.): Kisebbségek interetnikus kontaktzónában. Csehek és szlovákok Romániában és Magyarországon. Kolozsvár: Kriterion -Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2010. 112.