20. A pszichológia számos aspektusból vizsgálja az IKT-(információs és kommunikációtechnikai) eszközök hatását; például pozitív vagy negatív következményeit kapcsolati hálóinkra, motivációra és olyan kognitív folyamatokra gyakorolt befolyását, mint a figyelem vagy az emlékezet. Ez az áttekintő dolgozat e változások kereteit foglalja össze. A pszichológia az ember IKT-használatának jellemzőit próbálja feltárni, figyelembe véve az IKT által prezentált információ feldolgozásában az emberi észlelés

more »

... korlátait is. A figyelemmel kapcsolatban fontos kiemelni a megosztott figyelem hatását, amely bizonyos körülmények között elősegíti, más esetben korlátozza az információ megfelelő feldolgozását, és a multitasking jelenséggel kapcsolatban is előtérbe kerül, csakúgy, mint a figyelem automatikusságának kérdése, amely az IKT-eszközök gyakori használatával kapcsolatban is releváns kérdés lehet. Az IKT-eszközök használata az emberi emlékezet számos összetevőjét (procedurális, prospekív, szemantikus stb.) befolyásolja, és hatására megjelenik a referenciális információelsajátítási mód, vagyis az információhoz való hozzáférés módjának eltárolása magának az információnak a tárolása helyett. Emellett az IKT-eszközök hozzáférést biztosítanak egyfajta kiterjesztett memóriához, az ebben való eligazodáshoz viszont az embernek ki kell fejlesztenie egy sajátos készséget, a keresést és az azzal kapcsolatos deklaratív tudást. Ezen eszközök használatának extrinzik és intrinzik motiváló erői meghatározhatók, amelyek jutalomként jelennek meg az IKT-használat következtében. Végül az IKT-eszközökkel kapcsolatosan nem megkerülhetőek a szociokognitív vonatkozások, hiszen ezen eszközök visszahatnak az emberi közösségre, további fejlődésre sarkallják az egyént, társadalmi változások indikátorai lehetnek. Kulcsszavak: IKT-eszközök, figyelem, emlékezet, motiváció, szociokognitív hatások Dolgozatunkban azt próbáljuk megmutatni, hogy milyen általános átalakulást eredményez az emberi gondolkodásban az állandó webhasználat, s ez milyen következményekkel jár az erre vonatkozó pszichológiai kutatásokra. 4 Pléh Csaba -Faragó Boglárka EMBEREK, GÉPEK ÉS ARCHITEKTÚRÁK Az európai gondolkodás történetében három különböző elvontsági szinten jelenik meg emberek és gépek viszonyának értelmezése. A gépek megjelenése instrumentális váltást eredményezett. A gépek maguk új tudásokat testesítenek meg, és ezáltal kibontakoztatják az emberi képességeket. Közismertek erre a különböző munkaelméleti metaforák, a marxizmustól kezdve, amelyek az emberré válás folyamatában hangsúlyozzák a szerszámok használatának szerepét (Kardos, 1958 (Kardos, , 1959 . Ezek a gondolatok a mai összehasonlító lélektanban újra megjelennek mind az emberré válásra vonatkozóan, mind a kultúra korai fejlődésére nézve. A kulcskérdés, hogy hogyan kapcsolódik össze az eszközhasználat a társas tanulással, majd a konvencionalizációval, az eszközként használt tárgyak funkcionális fixációjával (Gergely és Csibra, 2005; Tomasello, 2014) . A kanalak, kések, villák például meghatározzák a gyermek számára, hogyan eszünk, az eszközben mintegy kódolva van egy tudás és egy viselkedésmód, ahogy a Vigotszkij-iskolát e szempontból elemzi Yasnitsky és Ferrari (2008) . A gépek -sajátos eszközszerepük mellett -átalakítják egész életünket is. Az (első) ipari forradalommal radikálisan megváltozott energia-háztartásunk és a helyváltoztatásunk. A vasút, majd a távíró és a drótnélküli távíró, a rádiózás megjelenésével a közlekedés s a hírek közlekedése legyőzte a távolságot, és ez alapvetően megváltoztatta életünket. A harmadik elem a metaforikus mozzanat. A gépek egyben átalakítják azt a módot, ahogyan magunkról gondolkozunk. A telefon hatására megjelenik a telefonközpont metafora, akár már Pavlov munkáiban is, s Wolfgang Köhler (1929) már az 1920-as években ezt kritizálja, mint téves metaforát, s egy dinamikusabb, az energetikai folyamatokat előtérbe helyező képpel javasolja felváltani. Az 1. táblázat e három felfogást mutatja be.