Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban

Tünde Csapóné Riskó
2005 Competitio  
Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban 1 Dr. Csapóné dr. Riskó Tünde Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az
more » ... földi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe. Az agrárszektorban való foglalkoztatás gazdasági és társadalmi jellemzői, EU tendenciák A rendszerváltozás körüli időszakban 10%-ot jóval meghaladó (1990-ben 17%) foglalkoztatás volt jellemző az agrárszektorban, mely az 1990-es évek elejétől napjainkig rohamosan csökkent, s 2003-ban már csak 5,5% volt. Igaz, hogy ez a folyamat megfelel a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban tapasztalható tendenciáknak, azonban Magyarországon ez a gazdasági fejlődéssel együtt járó folyamat súlyos társadalmi és szociális feszültségek kialakulásához vezetett, melyek a mai napig fenn állnak. Ennek magyarázata az, hogy a magyarországi vidék gazdaságában -többek között az északalföldi régióban is -különösen fontos szerepet töltött és tölt be az agrárfoglalkoztatás. A rendszerváltozás előtt ezeken a területeken a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok igen jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkeztek. A privatizációs folyamatok következtében ezek a munkáltatók átalakultak vagy megszűntek, számuk jelentősen csökkent, így az addig e szférában foglalkoztatott dolgozók jelentős része munkanélkülivé, vagy inaktívvá vált, illetve arra kényszerült, hogy a gazdaság más szektoraiban keressen munkát. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi lehetőség csak egy igen szűk réteg számára állt fenn, hiszen az agrárszférában korábban foglalkoztatottak jelentős része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett. A vidéki területetek gazdasági fejlettsége eleve elmaradottabb, mint a városi agglomerációké, így a kialakult helyzet súlyos Csapóné Riskó Tünde Nemzetközi Pályázati Irodavezető a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumban,
doi:10.21845/comp/2005/1/11 fatcat:swkiwpbgkzbjzjqssvg2mgvg6e