A TRIANONHOZ VEZETŐ ÚT. HISTORIOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS TOWARDS TRIANON. A HISTORIOGRAPHICAL SURVEY Romsics Ignác az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Eszterházy Károly Egyetem, Eger romsicsignac@t-online.hu ÖSSZEFOGLALÁS Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 325 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt

more »

... n élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2% volt magyar. Ezekből a radikális változásokból következett, hogy a békeszerződés úgy a magyar historiográfiában, mint a magyar politikai gondolkodásban az elmúlt száz évben folyamatosan élénk viták tárgyát képezte. Tanulmányában a szerző ezeknek, a különböző történelmi korokra jellemző és egymással ellentétes ideológiai perspektívák által meghatározott értelmezéseknek a meghatározó jegyeit vizsgálja. Konklúziója szerint az 1980-as évek végére a magyar történészek többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a történelmi Magyarország felbomlását alapvetően négy tényező okozta. Ezek a következők voltak: (1) az ország soknemzetiségű jellege és a különböző nacionalizmusok explozív ereje; (2) a szomszédos országok, különösen Szerbia és Románia irredenta politikája; (3) a Nagy Háború győztes nagyhatalmainak stratégiai érdekei; és (4) a Kárpát-medencében kialakult kaotikus háború utáni állapotok és a forradalmi kormányok inkompetenciája. Az 1989-90-es rendszerváltás óta a békeszerződés értelmezései fokozatosan diverzifikálódtak, melynek következtében a korábbi konszenzus egyre inkább felbomlani látszik.