A magyar aluminotermikus sínhegesztés és hatása az európai vasúti közlekedésre [chapter]

Lajos Kiss
2002
A magyar aluminotermikus sínhegesztés és hatása az európai vasúti közlekedésre BEVEZETES Az 1960-as évek elején kezdődött Magyarországon a hézagnélküli vágányfektetés. A kezdeti időben több alkalommal ridegtörések fordultak elő. Ez tette szükségessé a magyar alapanyagú he gesztett sínkötések tudományos vizsgálatát. A Magyar Államvasutak a megbízást Dr. Zorkóczy Béla (1808-1975) egyetemi tanárnak adta, aki a Miskolci Egyetem, akkor Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai Technológia tanszékét és a
more » ... Vasipari Kutató Intézet Hegesztési Osztályát egyaránt vezet te. Először a sínhegesztések különböző eljárásainak összehasonlítására, azok szívósságára vonatkozó adatokat gyűjtette össze munkatársaival. Az előadást tartó fiatal tanársegédként került abba a munkacsoportba, amely ezt a munkát végezte. A Diósgyőri Kohászati Művekben hengerelt síneket tompahegesztéssel, ívhegesztéssel és aluminotermikus hegesztéssel egyesítették akkor. Az a döntés szüle tett, épüljön meg a MÁV Kitérőgyártó gyöngyösi üzemében a tompahegesztő üzem. A síneket itt 96 méter hosszúságúra hegesztették össze. Ezután felszerelték a talpfákat a sínekre. Az egységeket a vasúti pályaszakaszokra szállították és a helyszínen aluminotermikus hegesztéssel egyesítették. Azt a technológiai csomagot, amely a termikus port, az öntőformát, valamint az előmelegítő berendezést és a sínfejet hegesztés után megfelelő méretre munkáló köszörűt tartalmazta, a hegesztésre kiképzett csoport vitte a helyszínre. Az első ábra mutatja az aluminotermikus eljárást. A termikus port és a formát üzemi körülmények között, magas minőségi követelményekkel gyártották és a pályán végzett hegesztések előírásainak betartását szigorúan ellenőrizték. A kész hegesztés minőségét üzembevétel előtt ultrahangvizsgálattal, nagy szakmai figyelemmel ellenőrizték. Magyarországon így európai vas úttársaságok elismerését elnyerő, hézag nélküli vasúti pályák épültek. MAGYAR SZABADALMAK Az aluminotermikus eljárás lényege az, hogy a vasreve és az alumíniumgríz keveréke a kö vetkező reakcióba lép: Fe20 3 + 2A1 = A120 3 + 2Fe + 188 kcal A keletkezett igen nagy mennyiségű hő az elegyet kb. 2500-2600 °C-ra hevíti fel. E nem 3530 Miskolc, Görgey u. 5.
doi:10.23716/tto.09.2002.36 fatcat:t6wtmjlmzfhfxkukc7mk2ru75i