A Közel-Keleten lévõ konfliktusoknak számos oka van, ezek között kiemelt szerepet töltenek be a vallási motívumok. Jelen tanulmányban a szerzõ a keresztények helyzetének változásait vizsgálja történeti összefüggésben a Közel-Keleten. A hidegháború elõtti idõszakot összehasonlítja a hidegháború utáni helyzettel, megállapítva, hogy a nyugati hatalmak érdeklõdése a keresztények helyzetével és szerepével kapcsolatban napjainkban jelentõs mértékben csökkent. A cikk foglalkozik az iszlám vallás

more »

... özõ megjelenési formáival, azok sajátosságaival, különös tekintettel a radikalizmusra. A stratégiai környezet A Közel-Kelet Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik, következésképpen a nyugati világ számára rendkívül fontos. A gazdasági, biztonsági érdekeken túl kultúrák, vallások, etnikai csoportok találkozóhelye, beleértve a három "ábrahámi" vallást, a kereszténységet, a judaizmust és az iszlámot. A régió magában foglalja a legfontosabb muzulmán országokat és a világ egyetlen zsidó államát, Izraelt. A térség mélyen megosztott szektariánus szempontból, súlyosbítja ezt a hatalomért küzdõ vallási szélsõségek megjelenése, ami korunk egyik legnagyobb fenyegetése. A vallási megosztottság gyakran évszázadokra nyúlik vissza. A mai konfliktusoknak ugyan ehhez nem sok közük van, mint ahogy ezt a szélsõséges ideológiák magyarázzák, a mai határok nem tükrözik a vallási, kulturális és etnikai megosztottságot sem. Ezek a határok brit és francia döntések alapján születtek meg az elsõ világháború után, az oszmán birodalom felosztását követõen.