A zsidó szociális gondoskodás története Budapesten a két világháború között

Melinda Flaskár, Gábor Gyáni, Júlia Vajda
2015
Ezúton is szeretném megköszönni konzulenseim, Dr. Vajda Júlia tanárnő, és Prof. Dr. Gyáni Gábor tanár úr segítségét, akik mindig biztattak e dolgozat írása közben, és számos jó tanáccsal láttak el, nemcsak a dolgozat kapcsán, hanem az életem egyéb területein is. Köszönet illeti a munkahelyeimet, köszönöm a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének és a Küldetés Egyesületnek, hogy lehetővé tették számomra, hogy a munka mellett megírhassam a disszertációm. Köszönöm a klienseimnek, azoknak az
more » ... rtelmi fogyatékkal élő fiataloknak és azoknak a hajléktalan embereknek, akik a nehezebb pillanataimban is türelmesek voltak velem, és mindvégig biztattak. Végül köszönöm a családomnak, akik a készülő dolgozat írása és a kutatómunka miatt sokat nélkülöztek engem, és ugyanakkor megértőek voltak velem. Úgy vélem, megérte. Egyszer még főiskolai tanulmányaim alatt zcl. prof. Popper Péter tanár úr feltett egy provokatív kérdést nekünk, szociális munkás hallgatóknak. A kérdés így hangzott: tudomány-e a szociális munka és a szociálpolitika egyáltalán? Ő amellett kezdett érvelni, hogy nem tudomány, és ezt azzal indokolta, hogy nincs története. Ekkor kezdtünk sorról sorra Ferge Zsuzsa tanárnő "bakancsos könyvére" 4 , illetve Pik Katalin tanárnő szociális munka történeti művére 5 hivatkozni. A tanár úr akkor nem a szociálpolitikaszociális munka legitimitását vonta kétségbe. Inkább azt akarta velünk megértetni, hogyha szeretnénk elérni, hogy a szakmánknak presztízse legyen, akkor publikáljunk, és foglalkozzunk a szociális gondoskodás történetével. Ugyanezek a mondatok csengtek a fülembe, amikor a Magyar Akkreditációs Bizottság prof. Hegyesi Gábor tanár úr vezetésével egyetemünkre, az Országos Rabbiképző -Zsidó Egyetemre látogatott. Hegyesi tanár úr ekkor egy hallgatói-oktatói fórumot szervezett, annak apropóján, hogy mi az a zsidó közösségi szociális munkás? Mitől zsidó a szociális munkás? Létezik-e zsidó szociális gondoskodás? Van-e ennek a szaknak jogosultsága? Tanáraink angol és héber nyelvű szakirodalmat idéztek, mi hallgatók és gyakorlati szakemberek pedig próbáltuk őket a hazai szociális munkából vett esettanulmányok és csoportos szociális munkamódszerek bemutatásával meggyőzni szakunk létjogosultságáról. Bár korábban is foglalkoztatott, de ekkor nagyon erősen megfogalmazódott bennem az igény, hogy megírjam a hazai szociális munka-szociálpolitika történetének egy kis szeletét, a fővárosi zsidó szociális gondoskodásról a két világháború között. Ez a téma azért volt 4 FERGE Zsuzsa (1986) : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest: Magvető Kiadó 5 PIK Katalin (2001): A szociális munka története Magyarországon (1817-1990). Budapest: Hirschler Rezső Szociálpolitikai Egyesület 30 MATOLCSY Mátyás: Jövedelemeloszlás Magyarországon. In: Közgazdasági Szemle, Budapest, 1936 31 MATOLCSY Mátyás (1938): A magyarországi jövedelem-és adótehermegoszlás. Budapest: Universitas Könyvkiadó 32 HILSCHER Rezső (1928): Bevezetés a szociálpolitikába. Budapest: Szövétnek-Kiadás 33 HELLER Farkas (1923): Socialpolitika. Budapest: Németh József Könyvkereskedése 34 KOVRIG Béla (1936): Szociálpolitika. Budapest: Magyar Szemle Társaság 35 BALÁS Károly (1929): A szociálpolitika fő kérdései. Budapest: Pallas Rt. 36 MIHELICS Vid (1931): Az új szociális állam. Társadalompolitikai és gazdasági rendelkezések Európa legújabb alkotmányaiban. Budapest: Szent István Társulat 37 MAGYARY Zoltán (1941): A szociális vármegye. A Komáromvármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet működése. Budapest: Magyar Közigazgatástudományi Intézet Izraelita Közalap, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, az Országos Izraelita Patronage Egyesület, az Izraelita Szünidei Gyermektelep (ld. IX. számú melléklet), stb. -az Egyenlőségben megjelent cikkek hatására alakult meg. 38 Ebben az időszakban a folyóiratot Szabolcsi Miksa (ld. X. számú melléklet) szerkesztette. Később, halála után az újság szerkesztője fia, Szabolcsi Lajos (ld. X. számú melléklet) lett. A status quo ante közösséget nem tekintettem a szakirodalom vizsgálata tekintetében különállónak, mert Budapesten a felekezet nem működött, önálló szociális intézményekkel a fővárosban nem rendelkezett. A fent említett történeti munkákon túl hatalmas segítséget jelentett, a levéltári források felkutatását nagymértékben megkönnyítette Haraszti György Magyar zsidó levéltári repertórium című munkája. Kutatómunkámat elsősorban a felekezeti sajtó áttekintésére alapoztam, a sajtót tényfeltárásra használtam főként referenciális formában, ennek oka, hogy az egyéb forrásanyagok, egyházi szociálpolitika-történeti munkák hiányoznak. Másodsorban ennek kiegészítéseként levéltári kutatást végeztem, főként a Magyar Zsidó Levéltárban, a Magyar Országos Levéltárban, és egyéb levéltári online felületeken. I.3.2. A magyarországi szociálpolitika történeti szakirodalmának áttekintése A zsidó szociális gondoskodás, illetve az állami szociálpolitika sokáig nem foglalkoztatta a hazai történetírókat, ennek ellenére azonban készült néhány összefoglaló munka az állami szociálpolitika területén, főként a társadalombiztosítás történetéről Laczkó István 40 , Lőrincz Ernő 41 és Baksay Zoltán 42 tollából, illetve a szegénygondozásról Csizmadia Andortól 43 és Ferge Zsuzsától 44 . A rendszerváltást követően, a kilencvenes években vált legitimmé a szociálpolitika historikuma, ezt követően jelent meg egy rövid, összefoglaló tanulmány Gyáni Gábortól, A szociálpolitika Magyarországon címmel. Ezt nemrégiben követte egy hosszabb, összefoglaló írásmű Egresi Katalintól, Szociálpolitika Magyarországon -Nézetek, programok és törvények 38 UJVÁRI Péter szerk. (1984): Magyar Zsidó Lexikon, Budapest: K. n., Egyenlőség címszava, 213. 40 LACZKÓ István (1968): A magyar munkás-és társadalombiztosítás története. Budapest: Táncsics Könyvkiadó 41 LŐRINCZ Ernő (1974): A munkaviszonyok szabályozása Magyarországon (A kapitalizmus kezdeteitől az első világháború végéig, 1840-1918). Budapest: Akadémiai Kiadó 42 BAKSAY Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás és a munkanélküli segély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon. In.: Századok 1983/4, 741-804. 43 CSIZMADIA Andor (1977): A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. Budapest: MTA Államés Jogtudományi Intézet 44 FERGE Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Budapest: Magvető Kiadó 1919-1939 címmel. Ezt megelőzően a Horthy-korszakban született utoljára a témát felölelő nagyobb lélegzetű munka Kovrig Béla tollából. 45 Nemrégiben jelent meg Tomka Béla Szociálpolitika Magyarországon a világháborúk korában című cikke. 46 Egresi Katalin monográfiája ugyanebben a témában íródott. A két világháború közötti szociálpolitikai intézkedések gazdag tárházát dolgozza fel, bemutatja, hogy a magyar tudomány és politika szereplői hogyan gondolkodtak a szociálpolitikáról, milyen megoldási javaslatokat dolgoztak ki a munkabér és életszínvonal, a munkanélküliség, a társadalombiztosítás, a gyermekvédelem, az egészségügy, a lakásügy, illetve a mezőgazdasági munkavállalók helyzetének problematikus kérdéseire. 47 A szerző külön fejezetet szentel a húszas és a harmincas évek szociálpolitikai gondolkodásának ismertetésére. A különböző nézetrendszerek mellett a konkrét törvényhozás elemeit is vizsgálva, bemutatja azok hatását a társadalom egyes rétegeire. 48 A szociálpolitikai gondolkodás egyházi vonatkozásait illetően csupán a protestáns, illetve katolikus nézeteket fejti ki, a zsidó hitközség intézkedéseit és eredményeit figyelmen kívül hagyja. A kötet komoly hiányossága és szemléletbeli hibája, hogy pozitívumként említi az Országos Nép-és Családvédelmi Alap felállítását, elhallgatva, hogy ezt az intézkedéscsomagot miből finanszírozta a kormány. 49 Szerencsére azonban Ungvári Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon c. könyvéből értesülhet erről az érdeklődő olvasó. 50 A szerző kiváló írásában bemutatja a korszak szociálpolitikai intézkedéseinek hátterét, illetve felvázolja a két világháború között zajló produktív szociálpolitikai kísérletet, párhuzamosan vizsgálva az időszak "kétvágányú" szociális rendszerét.
doi:10.15476/elte.2015.225 fatcat:4ux53ouumrdxhnupp3476p5ky4