A HALLGATÓI MUNKAVÁLLALÁS JELLEMZŐI A DEBRECENI ÉS A NYÍREGYHÁZI EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN THE STUDENT EMPLOYMENT'S CHARACTERISTICS OF THE DEBRECEN UNIVERSITY AND THE COLLEGE OF NYÍREGYHÁZA

Kocsis Zsófia
2017 unpublished
Our research paper investigates employment trends among university students and is based on qualitative and quantitative data. Data from my fieldwork and personal interviews provided the foundation for the qualitative analysis. Cross tabulation, factor and cluster were used in the secondary analysis of the IESA survey data. In my qualitative research I pointed out that there is a big and extensive student employment mediator system and several facts influence the students' decision. In contrast
more » ... cision. In contrast with an earlier project we found that family social status does not influence employment significantly. I concluded that the students' living-and value dimension can be different in these institutions and the causes of these differences have to be clarified. Finally, I examined the effect of employment on the results of learning. I concluded that employed students have significant advantage in future plans over the students who are not working. They have more learning ambitions and willingness to pursue further education as well as good objectives in life. 1. A kutatás elméleti háttere Az utóbbi időkben-a tömegesedő felsőoktatás korszakában-egyre jobban elmosódtak a határok a tanulmányok, a munka és a munkanélküliség között, hiszen ma már a munkába állás időpontja nem esik egybe a tanulmányok befejezésének, a diploma megszerzésnek időpontjával. A fiatalok életében már nincs egy meghatározott, előre megjósolható időpont, amikor bekapcsolódnak a munka világába (Bocsi, 2013). A kilencvenes években a felsőoktatási expanzió hatására folyamatosan tűnt el az egyetemi életre jellemző egységes oktatói és hallgatói kultúra, s ez a gyors változás a rendszerváltást követően a magyar felsőoktatásban is végbement (Pusztai, 2011). 1986-tól folyamatosan növekszik a nappali tagozatos hallgatók aránya. A rendszerváltás előtt az egyetemi hallgatók száma 100 ezer körüli volt, 2006-ra már 350 ezer fölé is emelkedett (Kertesi-Köllő, 2006), a demográfiai hullámvölgy miatt 2016-ban az összes hallgatólétszám közel 300 ezer fő (Veres 2016). A gazdasági életet és ezzel együtt a munkaerő-piaci folyamatokat érintő változásokkal is magyarázható, hogy az egyetemisták elkezdtek munkát vállalni a tanulmányaik során, az intézmények képviselői kezdetben a tanulmányokat veszélyeztető tényezőként tekintettek a hallgatói munkára, később egyre több képzési területen kezdték a képzés lényeges kiegészítő mozzanatának tekinteni. Tulajdonképpen nincs olyan magyarországi felsőoktatási intézmény, ahol ne érintené a hallgatókat az egyetem melletti munkavállalás, hiszen a hallgatók eltérő okokból ugyan, de bekapcsolódnak a munkaerő-piaci folyamatokba már az egyetemi tanulmányaik alatt. A tanulás és a munka közötti átmenet kérdéskörével már több kutató is foglalkozott (Gáti és Róbert 2011, Szőcs 2013, Csoba 2013). Csoba (2013) szerint egy fokozatos átmenet figyelhető meg a tanulás és a munka között. Kutatásában kelet
fatcat:6yztmn6fvvgftb75g54424yr6q