# El egy legenda a világban -még ma is sokszor találkozom ezzel a hiedelemmel -egyszer egy távoli ország kutatója mondta valamelyik konferencián: mindenkinek el kell ismerni, hogy a számí tástechnikát a magyarok a magyaroknak találták ki. Mint minden legendának, ennek is van némi reális alapja, elég, ha Neumann János alapvető munkásságára, a tárolt program elvére, valamint a többi -külföldön hírnevet szerezett -számítástechnikai szakemberre, például John Kemeny-re, Andy Grove-ra vagy akár

more »

... s Simonyira gondolunk. Ez a dolgozat nem erről szól, hanem az elmúlt 40 évben Magyarországon maradt és a számítástechnikában itthon is maradandót alkotó mérnökökről, matematikusokról és más számítástechnikai szakemberekről, a barátaimról, akiket nem szeretném, ha elfelejtenének. El kell még mondanom, hogy a dolgozat megírásának volt még egy másik, nagyon fontos oka is, sajnos egy másik hiedelem, amely a világ nyugati felén egyre inkább elterjedőben van. A számí tástechnika-történeti konferenciákon éppen a történetnek legfiatalabb kutatói egyre inkább azt mon dogatják, hogy az elmúlt 40 év minden jelentős számítástechnikai alkotása valamelyik "szabad" országban született, a "keleti" országokban dolgozó kutatók és fejlesztők legfeljebb -igaz ügyesen -másoltak, eredeti alkotásuk a "kommunista" alkotóknak azonban nem volt. Erre -általában -azt szoktam válaszolni, hogy a volt szocialista országokban -így Magyarországon is -az általam ismert számítástechnikai (hardver, szoftver és alkalmazás) fejlesztőknek a jó része soha nem fog lalkozott a politikával, így sem kommunista, sem más politikai irányzat híve nem volt. Számítás technikát és nem politikát csináltak. Az is igaz, hogy szinte mindegyik országban volt másolás, de a másolatokba a laboratóriumok nagyon sok egyéni gondolatot is belevittek, így ezeknek a fejlesz tőknek talán még a másolásért sem kell szégyenkezniük. Ráadásul, ha az utóbbi 25 év "nyugati" számítástechnika-történetét és például az IBM PC kiónok "megjelenését", valamint a közben meg született nagy PC klón gyártókat tekintjük, ezek a cégek sem csináltak mást, mint lemásoltak egy meglévő alkotást, az IBM PC-t, majd a másolást legalizálták. Magyarországon egészen korán ezt tettük, a PDP 8-as első kiónjai TPA 1001 néven már a 60-as években megjelentek, az IBM PC XT és AT gépeket pedig Proper 8 és 16 néven már 1982-83-tól meg lehetett vásárolni. így -végül is * Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest, Kaposvár u. 13-15.