Bizonyosan hosszú életében Budán kívül másutt is tevékenykedett Schervitz, azonban ennek nyomait még köd fedi" -írja Schoen Arnold 1929-ben a művészről szóló tanulmányában. 2 Az utóbbi évek módszeres barokkoltárkép-kutatása a közelmúltban olyan eredményeket hozott, amelyek segítenek ennek a ködnek az eloszlatásában. A Délvidéken immár két évtizede folyó, restaurálásokkal és festéstechnika-történeti, valamint művészettörténeti kutatással összekötött oltárképfelmérést 2010-ben kiterjesztettem az

more »

... lföld déli részeire, főként a Kalocsa-Bácsi Érsekség területét célozva meg. Kíváncsiságomat az egykori kapisztránus rendtartomány 18. századi Duna melléki templomai is felkeltették. A Duna-Tisza köze hagyományosan a pest-budai mesterek piacának számított, így a művészettörténetileg igen hiányosan feldolgozott terület számos meglepetéssel szolgált. Korábban többnyire csak adatokból ismert festők életműve vált megfoghatóvá, pl. , Pest) 7 oeuvre-jét is sikerült bővíteni. Így történt ez Schervitz Mátyással is, akinek pest-budai műveire a vidékiek alapján ismerhetünk rá. 8 A budai kapucinus templom II. világháborúban megsemmisült Szent Erzsébet-főoltárképe volt eddig az egyetlen hiteles, levéltári adattal is igazolható, Schervitz Mátyás keze munkájaként ismert oltárkép. Szent Ivónak az óbudai plébániatemplomban őrzött oltárképét (1759), amely a Zichyek megrendeléseihez köthető, Lipp Mónika határozta meg bő egy évtizede Schervitz feltételezett műveként. 9 A