Karl R. Popper és a kritikai racionalizmus államelmélete [chapter]

Lajos Cs. Kiss, Lajos
2022 Tudomány és megértés. Schwendtner Tibor 60. születésnapjára  
Cs. Kiss Lajos Karl R. Popper és a kritikai racionalizmus államelmélete 1 Karl Popper tudományfilozófiai munkáival, 2 valamint az ezekhez belsőleg, megismeréslogikailag kapcsolódó politikafilozófiai-társadalomelméleti írásaival 3 a 20. század meghatározó, mértékadó filozófusává vált. Popper a felvilágosodás "utolsó kései gyermekeinek egyikeként" 4 határozta meg önmagát, aki a felvilágosodás "utóvédharcosaként" a kritikai racionalizmusnak nevezett filozófiai szemléletmódot kialakítva és érvényre
more » ... 1 Az írással Schwendtner Tibort köszöntjük 60. születésnapja alkalmából. Az írás megszületését, az ünnepelt filozófiai laudációjára való megtisztelő felkérésen túlmenően, a magyar államtudomány jelenlegi helyzete inspirálta, különös tekintettel az államelméleti gondolkodás dogmatizálódásának és elenyészésének paradox tendenciájára (vö. Cs. Kiss Lajos: Államelméleti helyzetkép. Pro Publico Bono -Magyar Közigazgatás, 2017/2, 4-46.), valamint arra a szemantikai tényre, hogy az ünnepelt filozófiai munkássága, elsősorban a Heidegger-kutatásban, szorosan kapcsolódik az államelmélet problematikához (vö. Schwendtner Tibor: Autentikus tudomány és nevelő állam. Heidegger'33-as egyetemi reformterve. In Gedő Éva -Schwendtner Tibor [szerk.]: Filozófia és nemzetiszocializmus. Értelmezések és kontextusok. Budapest, 2016, L' Harmattan, 125-141.; Schwendtner Tibor: Husserl és Heidegger. Egy filozófiai összecsapás analízise. Budapest, 2008, L' Harmattan). Feltevésem szerint Karl Popper kritikai racionalizmusa egyrészt fontos tudományelméleti belátásokkal, érvekkel, koncepcionális megoldásokkal járulhat hozzá az államelméleti gondolkodás problémáinak tisztázásához, az objektív-tárgyszerű megismerés útjában álló akadályok felismeréséhez és elhárításához, másrészt a 'nyitott társadalom' és a 'limitált állam' popperi elmélete egyidejűleg jelent komolyan veendő ideológiai-politikai és elméleti-tudományos kihívást, amellyel a reflexív állam elméletének is szembe kell nézni (vö. Cs. Kiss Lajos: Államértelmezések és globalizáció. In Peres Zsuzsanna -Pál Gábor
doi:10.46403/tudomanyesmegertes.2022.217 fatcat:v2qj3pqkuvd5zhwwbyit3aobt4