Hatvanöt év hosszú idô, de annál rövidebb, mint az eszméletem. 1944. április 27-én indult útjára a BME Kísérleti Fizika Tanszék. Talán meglepô, de pontosan emlékszem mi történt velem gyerekként Vásárhelyen aznap, amikor a Magyar Királyi József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanácsülése folyt, ahol -Csonka Pál dékán javaslatára -elhatározták, hogy a Mérnöki és Építészmérnöki Kar Kísérleti Fizika Tanszékének vezetésére "dr. Gyulai Zoltán kolozsvári ny.r. tanár hívassék meg".

more »

... lva, hogy mi minden változott az életem során, el kell ismernem, hogy mindez a változás egy tanszéket, annak céljait, irányait, teljes környezetét is alapjában érintheti. Mielôtt elkezdtem ezt az írást, eltûnôdtem, hogy ma már csak a tudománytörténészek jegyzik, hogy volt itt Bay Zoltán nak is tanszéke. 1 De azért szomorú vagyok. Kísérleti Fizika Tanszék -induláskor a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, azután az Építôipari Mûszaki Egyetem, majd Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem, késôbb a Budapesti Mûszaki Egyetem, végül a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretei között mûködött. Elnevezéseket átívelôen a vezetôi voltak: Gyulai Zoltán, az alapító, Bodó Zalán, Mátrainé Zemplén Jolán, Kiss József, Bíró Gábor, Gyulai József, Jánossy András -eddig tart a sor. Hozzájuk kell számítani Vannay László docenst, aki az utolsó, jó két évtizedben "ügyvezetôként" vitte a tanszék sok-sok ügyét. A munkatársak neveivel kiegészítve -együtt egy egész korszak. Indult a gyönyörûen átlátszó, a fényt izgalmasan törô kristályokkal, majd bekapcsolódtak az itt-ott szürke kristályok is. Az alapító, Gyulai Zoltán volt a "gyönyörû" kristályok "kertésze", növesztô va-1 Bay Zoltán Atomfizika tanszéke folyamatosan létezik, jelenleg a Fizikai Intézet részeként. A Kísérleti Fizika Tanszék nem gazdasági kényszer miatt szûnt meg, hanem szervezeti okokból. A tanszék oktató és kutatómunkája a Fizikai Intézet keretében folyik tovább a Kísérleti Fizika Tanszék hagyományainak szellemében. (A szerkesztô) rázslója, az Európában elsô mesterséges kvarc egykristályoktól egészen a világ elsô "nanokristályainak" elôállításáig. 2 Kiss József vitte tovább az alapító tematikáját, sajnos szomorúan rövid ideig. A "szürke" anyag sem akármi volt: ez a kristály a korszakunknak sokak szerint a névadója, a szilícium -Bodó Zalán és Gyulai József témájaként. Nagyszerû lézer-optikusi iskola alakult ki itt Bakos József professzor indítása mellett. Végül, sok és nagy sikert hozott a magmágneses rezonancia metodikájának csúcsminôségben való meghonosítása Jánossy András által. A tanszék, Mátrainé Zemplén Jolán és Bíró Gábor vezetése idején a fizika-és a tudománytörténetnek fontos, talán legfontosabb hazai mûhelye is volt. Sokan érkeztek ide, sok fiatal indult el innen, sokan értek el nagy, nemzetközi sikereket. A lézeres iskolát kell mindenképpen megemlíteni: az egykori tanársegéd, Krausz Ferenc ma egy kvantumoptikai Max-Planck intézet igazgatója, Juhász Tibor pedig az amerikai lézeres cégén keresztül öregbítette a tanszék hírét. Mikor 1988-ban az élére kerülhettem, BME-KFKI Közös Kísérleti Fizika Tanszékké változtattuk azzal a céllal, hogy összekapcsoljuk az oktatást és a kutatást. Különösen büszke pillanat volt a megalakuláskor, amikor elôször vette észre valaki és mondta ki, hogy "te az alapító nevét is megôrzöd!". Mikor az alapító emléktábláját avattuk az erdélyi Pipe unitárius templomának elôcsarnokában, újra átéreztem a megôrzés felelôsségét. Élénken láttam, szinte hallottam, amikor elôször mutatkoztam be neki 1958-ban, azt mondta: "Kollega Úr, figyelni fogom a karrierjét!" Aszerint igyekeztem... Nem gondolva arra, hogy rekviemre kell készülni, Hartmann Ervin barátom, a Tanszék nagy idôinek tanúja, éppen megírta a 65 éves tanszék történetét. Hadd adjam át a szót neki, beszéljen ô -hátha kevésbé lesz emocionális. Gyulai József A Magyar Királyi József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanácsülésének 1944. április 27-i jegyzôkönyve szerint: "Dr. Csonka Pál, a mérnöki és építészmérnöki kar dékánja bejelenti, hogy a kísérleti fizikai tanszék betöltésének elôkészítésére kiküldött bizottság javaslatát, illetôleg véleményes jelentését a mérnöki osztály, valamint a mérnöki és építészmérnöki kar is egyhangúlag elfogadta, és úgy határozott, hogy a tanszékre pályázat mellôzésével nyilvános rendes tanári minôségben dr. Gyulai Zoltán kolozsvári ny.r. tanár 278