Kína lépései a hadászati egyensúly megváltoztatására a Dél-kínai-tenger térségében

Tamás Kisvári
2020 Honvédségi Szemle  
Kína történelmileg igényt tart a Dél-kínai-tenger szigeteire, de az igénye nincs összhangban az ENSZ Tengerjogi Egyezménye által biztosított területi és gazdasági jogosultságokkal. A kínai térképek a Dél-kínai-tenger területén 1947-től tartalmaznak egy határvonalat, amelyet Kínán kívül egyik ország sem ismert el, mivel ez nem egyeztethető össze az 1994-ben hatályba lépett tengerjogi egyezménnyel. A Dél-kínai-tengeren Kína területi vitában áll Vietnámmal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és a
more » ... nei Szultanátussal a szigetek és a kizárólagos gazdasági övezet kérdéskörében. 2014-től Kína mesterséges szigetek építésével és úszó olajfúró torony alkalmazásával teljesen át tudta venni az ellenőrzést a terület felett, és teljes mértékben megváltoztatta a Dél-kínai-tenger stratégiai egyensúlyát a saját javára. A térség Kína és az Amerikai Egyesült Államok katonai vetélkedésének színtere lesz a délkelet-ázsiai régióban. Ez a térség országait arra kényszeríti, hogy válasszanak az Amerikai Egyesült Államok és Kína között, ami nem könnyű feladat, mivel gazdaságilag sokkalta nagyobb mértékben függenek Pekingtől, mint Washingtontól, ugyanakkor Kína gazdasági és katonai erősödése egyre nagyobb veszélyt is hordoz a számukra.
doi:10.35926/hsz.2020.6.3 fatcat:3kbkboxttvffbfvbsf7doqnbri