A munkahelyi stressz és elégedettség tényezőinek feltárása egészségügyi dolgozók körében

2015 Acta Medicinae et Sociologica  
In our research specialized health workers were surveyed in order to reveal all sources of the problems in public health as an organization, which may appear as stress factors during the work of employees. These factors are detailed even in the publication of Cooper and Davidson (Cooper and Davidson, 1987) . The ratio of the stress was measured by an own questionnaire based on a prior interview specifically to the sample. The questionnaire consists of open items as well to reveal the stress
more » ... veal the stress factors, the possible methods of successfully coping with them and preventing steps by the public health institutions. In this present study we summarize the stress sources concerning specialized workers in public health and the preventive organizational changes to avoid them. On the basis of the answers of the open questions irritability, headache, heartache and impairment of sleep take the first place among the symptoms caused by stress. The methods for coping with them include doing sports followed by sharing problems with others and tours. The factors improving the satisfaction of employees are also detailed in this study. The satisfaction is determined by both hygienic and motivator factors, in harmony with Herzberg two-factor theory (Maslow, 1954 , 1966 in Klein 2012 , as when analyzing the open items relating to stress we found that fair wages, appreciation, professional recognition may reduce the job dissatisfaction. The workers asked feel that the working place should carry out measures in order to decrease the stress and improve the satisfaction of workers, although the blocking factor of the realization is the lack of proper economic background. Handling the arising problems should need urgent steps prior the fact that the decline of the operation of the public health service system would take a greater burden on both employees and patients. Absztrakt. Kutatásunkban egészségügyi szakdolgozókat kérdeztünk meg azzal a céllal, hogy feltárjuk az egészségügyben, mint szervezetben előforduló problémaforrások mindegyikét, melyek stresszorként jelentkezhetnek a dolgozók munkavégzése során. Ezekre a tényezőkre tér ki Cooper és Davidson is a publikációjában (Cooper és Davidson, 1987) . A dolgozókat érő stressz mértékét egy előzetes interjún alapuló, a mintára specifikusan magunk által kialakított kérdőívvel mértük, mely nyitott itemeket is tartalmaz a stressztényezők, az ezekkel való sikeres megküzdés lehetséges módjainak és az egészségügyi intézmények által szükséges megelőző lépések feltárására. Jelen tanulmányban az előzetes interjúk és a nyitott itemekre adott válaszok alapján összegezzük az egészségügyi szakdolgozókat érintő stresszforrásokat és az elkerülésük érdekében hozható preventív szervezeti változtatásokat. A nyílt kérdések válaszai alapján a stressz okozta tünetek közül első helyen szerepel az ingerlékenység, a fejfájás, szívpanaszok és az alvászavar. A megküzdés módjai között a sport a legpreferáltabb, melyet a problémák másokkal történő megosztása és a kirándulás követ. Jelen tanulmányban kitérünk a dolgozók elégedettségét növelő tényezők meghatározására is. Az elégedettséget a higiénés és motivátor tényezők egyaránt meghatározzák, összhangban Herzberg kéttényezős elméletével (Maslow, 1954 , 1966 , idézi Klein, 2012, hiszen a stresszre vonatkozó nyílt itemek elemzésénél azt az eredményt kaptuk, hogy a méltányos fizetés, megbecsülés, szakmai elismerés csökkentheti a munkahelyi elégedetlenséget. A megkérdezett dolgozók úgy érzik, hogy a stressz csökkentése és a dolgozók elégedettségének növelése érdekében a munkahely is tehetne intézkedéseket, bár ezek megvalósításának akadálya elsősorban a megfelelő gazdasági háttér hiányában keresendő. A felmerülő problémák kezelése sürgető intézkedéseket igényelne, mielőtt az egészségügyi ellátó rendszer működésének romlása még nagyobb terhet ró a munkavállalókra és a betegekre egyaránt. Kulcsszavak: stressz, megküzdés, egészségügyi dolgozók, munkahelyi elégedettség,
doi:10.19055/ams.2015.6/17/7 fatcat:mg6mg7ko35bwpl3fm56z7vhifi