Germuska Pál: Indusztria bűvöletében

György Enyedi
2005 Tér és Társadalom  
ENYEDI GYÖRGY Idézem a könyv első két mondatát : "A kötet címében szerepl ő Indusztria, az ipar és az iparosítás képzelet-szülte istenn ője azt a szinte vallásos hitet szimbolizálja, amely az iparhoz és az iparfejlesztéshez köt ődött a modern korban. Európában az 1940-es évekt ől a gazdaság-, a terület-és a településfejlesztésért felel ős politikusokat és szakembereket b űvöletébe kerítette az iparosítás ideálja." Ebből úgy tűnik, mintha az ipar-alapú gazdasági fejl ődés valamiféle hamis mítosz
more » ... lenne, pedig hát ez volt a valóság. Csaknem két évszázadon keresztül az iparosítás volt az a húzóer ő, amely az egész gazdasági fejl ődést animálta, és amely az urbanizációt is elsőrendűen előre lendítette. Az 1960-as években kezd ődött meg a legfejlettebb európai országokban az ipar háttérbe szorulása a városokon belül -leszámítva a speciális eseteket, mint az egyetemi vagy a f ővárosok, amelyek korábban sem voltak ipar-függőek -a szolgáltatás javára. De még ez a szolgáltatás is jelent ős rGértékben üzleti, gazdasági szolgáltatás volt, nem volt független az ipartól, a kereskedelemben, szállításban, pénzügyekben, biztosításban, vagy az ipar számára szóló szakképzésben. Ami a magyar iparosítást illeti: az közismerten két szakaszban zajlódott le. Az első szakasz 1870-t ől az els ő világháborúig tartott. Ebben az els ő szakaszban megindult a modern -tehát nem csak a helyi piacokat kiszolgáló, jórészt az ipar által gerjesztett -városfejl ődés. Ez az iparosítás nagyon széls őségesen koncentrálódott Budapestre, néhány középvárosban volt még említhet ő, melyek szigetszerűen jelentek meg a hagyományos (falvak és szolgáltató-központok) magyar településrendszerben. A 20. század eleji ipar nem terjedt el általában, de korszerű szerkezetű volt. Ez a kezdeti iparosítás is létrehozott új városi településeket vagy városiasodó községeket, Salgótarjánt vagy Ózdot említhetem. A két világháború között az iparosodási/városiasodási folyamat gyakorlatilag nem folytatódott. A magyar gazdaság válságok között verg ődött, kilábalása az 1930-as évek derekától erősödött, jórészt a hadi ipar kib ővülésének köszönhet ően, budapesti koncentrációja tovább erősödött. A második világháború után az iparosítás folytatódott s befejez ődött. Az európai fél-periférián, tehát a Mediterrán fél-periférián és a kelet-közép-európai félperiférián az 1945 utáni két-három évtizedben befejez ődött az a modernizációs szakasz, amit az iparosodás jellemzett. Közismerten -a szerz ő ezt plasztikusan mutatja Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 163-166. p.
doi:10.17649/tet.19.1.990 fatcat:qrgjqawnjrdq5cgqac6yekrdla