Pálosi Géza csíkcsobotfalvi kántortanító 1937. tavaszán egy kis régi könyvet adott át nekem. Salamon János nevű székely gazdától kapta. Salamon János a könyvet nagyszülőitől örökölte. A kis 8-rét alakú, 15X10 cm nagyságú kézirat eléggé rongált bőrkötésben, 105, általam ceruzaszámozással ellátott levelet foglal magában. Hiányzik a 3--92 között legalább 1-1 levél. Az elején csonkult, mert egy verses rész utolsó versszakaival kezdődik. Hátul is csonkult; úgylátszik, hogy itt a hiányzó három ívből

more »

... 24 levél) csak egy levele és egy levélcsonkja van meg. A kézirat leíróját nem ismerjük. Bár nagy részét egy kéz írta, itt-ott vannak benne idegen kézzel is beírt levelek. Idegen kéz munkád jának látszik egészben vagy részben a 67b, 69, 71, 76, 77a, 78, 86^-87, 97, 103 és 104 levél kézírása. Lehet, hogy a leíró az a Zemlény János volt, akire vonatkozólag az első könyvtábla belső felén 1 a következő bejegyzés olvasható: Dono dedit Joannes Zemlény hunc libru(m) K:P:P:A.K. Y:L:M: Anno currente 1668. A hátulsó könyvtábla belsejében levő firkálásokból, tollpróbálgatásokból kive hető Josepus (!) Hunyadi név, melyet viselője 1785-ben írt bele; a be író esetleg a kézirat későbbi tulajdonosa lehetett. Az énekeskönyv néhány világi éneket, búcsúztatókat és főképen egyházi énekeket tartalmaz. Úgy látszik, hogy leírója bizonyos csopor tokba akarta osztani az énekeskönyvet, de az egyes fejezetcímek e\é más jellegű énekeket is bevett, mintamilyent a cím jelez. Az első rész címét a kézirat első felének megcsonkulása miatt nem ismerjük. A 33a lap aljától Adventi énekek következnek. A következő rész tartalom jelző címét az 52b lap felsőszélén L'üitre való énekek szöveggel olvas hatjuk. A 67a lap alján kezdődő Halot(t) Énekek című rész sem mind halotti énekeket foglal magában. Érdekesek a kézirat kezdőbetűinek népies renaissance virágdíszei. A virágdíszek közül néhány (tulipán, szekfű) az erdélyi népművészet mai forma-kincsében is jelentős helyet tölt be.