BEVEZETÉS Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) egy 2018 őszén hozott ítéletében fontos döntéseket hozott a jogellenesen külföldre vitt gyermekek visszavitelére vonatkozó uniós jogszabályok értelmezésével kapcsolatban. 1 A döntés azért is különösen figyelemre méltó, mert az ítéletben a bírák nem követték mindenben a főtanácsnoki indítványban javasolt értelmezést. 2 Jelen tanulmány célja, hogy részletesen bemutassa az ügy jogi hátterét, a tényállásbeli előzményeket, a tagállami

more »

... ág által az előzetes döntéshozatali eljárásban feltett kérdéseket, és a Bíróság arra adott válaszait a jogi indokolásukkal együtt. Ennek során rávilágítok azokra a pontokra is, amelyekről az ügyben eljáró főtanácsnok más véleményt fogalmazott meg. A jogi háttér A 2201/2003/EK rendelet -amelyet "Brüsszel IIa" rendeletnek is neveznek 3 -az az uniós jogszabály, amely többek között akkor válik relevánssá, amikor egy szülői felelősségre vonatkozó határozat valamely másik tagállamban történő elismertetéséről és végrehajtásáról van szó. A gyermekeknek a felügyeleti jog megsértésével történő jogellenes elvitelének eseteiben ez a rendelet beépíti és kiegészíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980, október 25-én Hágában kötött egyezmény rendelkezéseit. A jelen tanulmány által vizsgált ügyben az a kérdés merült fel, hogy milyen kapcsolat áll fenn e két jogszabály között egy olyan esetben, amikor egy angol család annak veszélye elől, hogy a gyermekeiket a helyi gyermekvédelmi hatóság elveszi 1 A Bíróság 2018. szeptember 19-i ítélete a C-325/18. PPU. és C-375/18. PPU. sz. egyesített ügyekben. 2 Juliane Kokott főtanácsnok 2018. augusztus 7-i indítványa a C-325/18. PPU. és C-375/18. PPU. sz. egyesített ügyekben. 3 A 2004. december 2-i 2116/2004/EK tanácsi rendelettel (HL 2004. L 367, 1. o.) módosított, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az