A nem alkoholos zsírmáj korunk leggyakoribb nem fertőző idült májbetegsége, spektruma mindazon kórképeknek, amelyek a májsejtekben fokozott zsírakkumulációval járnak. Kialakulását elősegíti a rest életmód, a túltáplálás és genetikus prediszpozíció. Prevalenciája a felnőtt lakosságban hazánkban is ~30%. E kórkép az esetek egy részében átmehet steatohepatitisbe, később cirrhosisba, ritkán májcarcinomába. A zsírmáj szoros kétirányú kapcsolatban van a metabolikus szindrómával és a 2-es típusú

more »

... esszel, és mára általános konszenzus van abban, hogy a zsírmáj a metabolikus szindróma hepaticus megjelenési formája. A zsírmáj jelentősége, progresszióján túlmenően, azóta értékelődött fel, amióta fény derült kauzális kapcsolataira számos extrahepaticus kórképpel. Tanulmányunkban foglalkozunk a kórkép epidemiológiájával, patomechanizmusával, tárgyaljuk a diagnózis lehetőségeit, kapcsolatát a bélmikrobiótával, újabban megismert összefüggéseit az epesavakkal és receptoraikkal, feltételezett összefüggéseit a cirkadián CLOCK-rendszerrel. A továbbiakban azon anyagcsere-és egyéb, extrahepaticus betegségekkel foglalkozunk, amelyeknek igazolódott kauzális kapcsolata a nem alkoholos zsírmájjal. Kiemeljük a metabolikus szindrómát és 2-es típusú diabetest, a szív-és érrendszeri kórképeket, az idült vesekárosodást, az alvási apnoét/hypoventilatiós szindrómát, a gyulladásos bélbetegséget, az Alzheimer-kórt, az öregedő társadalom szempontjából egyre fontosabb osteoporosist, továbbá a psoriasist. A fentiek alapján megállapítható, hogy szisztémás, rendszerszintű gondozást igénylő állapotról van szó, ahol a többszörös kockázatú egyénben az egyik komponens észlelésekor a feltehetőleg hozzá társuló egyéb kóros eltéréseket is keresni kell. Bár jelenleg specifikus terápiája a kórképnek még nem ismeretes, életmódi változtatások, a rendelkezésre álló gyógyszerek adekvát alkalmazása megelőzheti a betegség progresszióját. Reményt keltő kutatások vannak folyamatban, egyebek mellett a bélflóra manipulálásával, bariátrikus sebészettel vagy az epesavreceptorok terápiás alkalmazásának lehetőségével kapcsolatban. Orv Hetil. 2017; 158(52): 2051-2061. Kulcsszavak: nem alkoholos zsírmáj, patomechanizmus, intestinalis mikrobióta, epesavak, metabolikus szindróma, extrahepaticus kórképek Non-alcoholic fatty liver disease, as a component of the metabolic syndrome, and its causal correlations with other extrahepatic diseases Non-alcoholic fatty liver disease is the most common non-infectious chronic liver-disease in our age, and is a spectrum of all the diseases associated with increased fat accumulation in the hepatocytes. Its development is promoted by sedentary life-style, over-feeding, and certain genetic predisposition. Prevalence in the adult population, even in Hungary is ~30%. In a part of cases, this disease may pass into non-alcoholic steatohepatitis, later into fibrosis, rarely into primary hepatocellular cancer. Fatty liver is closely and bidirectionally related to the metabolic syndrome and type 2 diabetes, and nowadays there is a general consensus that fatty liver is the hepatic manifestation of the metabolic sycndrome. The importance of the fatty liver has been highly emphasized recently. In addition to the progression into steatohepatitis, its causal relationship with numerous extrahepatic disorders has been discovered. In our overview, we deal with the epidemiology, pathomechanism of the disease, discuss the possibilities of diagnosis, its relationship with the intestinal microbiota, its recently recognized correlations with bile acids and their receptors, and its supposed correlations with the circadian CLOCK system. Hereinafter, we overview those extrahepatic disorders, which have been shown to be causal link with the non-alcoholic fatty liver disease. Among these, we emphasize the