Intézmények, eszmék, sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában 1960–2010

Csaba Pléh
2016 Magyar Pszichológiai Szemle  
Magyarország a címben említett fél évszázad során jelentős társadalmi és politikai változásokon ment át. Ezek a változások a pszichológia tekintetében először azt érintették, hogy a diktatórikus rendszer lazulásával megjelent a társadalom és humán tudományok és a segítő szakmák egyáltalán való lehetősége, majd a pszichológia sokrétűbbé vált, beleértve alkalmazásait is. Később a rendszerváltás nyomán a pszichológia központi szereplővé vált. Az előadás az intézményi fejleményekre összpontosított,
more » ... re összpontosított, két adattípusra alapozva. Egyrészt a nagygyűlési szimpózium előadásaira, másrészt a publikációk és miniszteriális, egyetemi és egyéb nyilvános dokumentumok elemzésére. A szakmai közönség számára nyilvánvaló szakaszokból indulok ki: 1. A pszichológia újra megjelenése -1960megjelenése - -1970megjelenése - 2. Terjedés és differenciáció -1970megjelenése - -1980. A pszichológia társadalmi elfogadása együtt az ideológiai ellenőrzés gyengülésével -1980gyengülésével - -1990gyengülésével - 4. Differenciáció a politikai demokratizáció idején -1990gyengülésével - -2010 Pléh Csaba A kutatás terén az MTA kutatóintézet 1960MTA kutatóintézet -1970 évekbeli átfogó intézetté alakulása mellett az egyetemi kutatások kiszélesedése fontos változás, mely személyi és szerkezeti tekintetben is máig tart. Jelentős alakító tényező volt az országos kutatási programok megjelenése a pszichológia horizontján is (ún. 6-os főirány és TBZ-kutatás) az 1970-80as években, majd a nemzeti kutatási támogatási rendszer, az OTKA kialakulása. A pszichológiának szakmailag sikeres, de adminisztratívan ingadozó helyzete volt és van e rendszerekben, hol a neveléssel, hol az idegtudománnyal házasodva. A publikációs gyakorlatok először számbeli növekedést mutatnak, gyors nyugatosodással, módszertani fi nomodással, majd elmozdulással a nemzetközi publikálás felé. Az alkalmazott pszichológiának sajátos intézményi hálózatai a különösen érdekesek. Ilyenek a nevelési tanácsadók, az ideggondozók és az iskolapszichológusok. Három évtized alatt a pszichológia mint támogató hivatás általánosan terjed, újjászületik a magyar pszichoanalízis és kialakulnak az alternatív terápiás rendszerek. A "pszichológiai társadalom" felé mozdulást számos társadalmi értékvita kíséri, van azonban intézményes aspektusa is. A mai magyar társadalompolitika jóval kisebb szerepet enged a szocializmus végnapjaiban kialakult "állami" támogató hálózatoknak és miközben szabályozni törekszik a kompetenciákat, azok működtetését már nem tartja központi társadalmi feladatnak. Differenciálódnak a posztgraduális képző rendszerek, s a köznapi humán szolgáltatásokban versengés alakult ki a pszichológiai, az orvosi és az üzleti-menedzsment terület között. Kulcsszavak: magyar pszichológusképzés, szakpszichológusok, minőségbiztosítás, pszichológiai kutatás, pszichológiai ellátó hálózatok.
doi:10.1556/0016.2016.71.4.5 fatcat:i4txtopccfcgbppvregrtq74ii