2018 nyarán az MTA Jogi és Közgazdaságtudományi Szakbizottságának rendezvényén 2 a fenntarthatóság társadalomtudományi kérdéseit feszegettük. A június elsejei beszélgetés kulcskérdése -mind a jogász, mind a közgazdász résztvevők szempontjábólaz volt, hogy van-e még visszaút addig a pontig, ahol elszakadtunk a gyökereinktől. Vitaindítómban azt vetettem fel, hogy mindkét tudományterület keresi a környezetvédelem -illetve tágabb összefüggésben és magasabb szinten a fenntartható fejlődés

more »

... Tanítjuk, pl. a környezetvédelem szabályozási módszertanát, 3 gazdasági és jogi szabályozó eszközeit. Néha azonban érdemes rákérdezünk arra is, hogy a szabályozórendszerek, pl. az én szakterületem esetén a jog, mennyiben akadályai a fenntarthatóságnak. Civilizációnk dimenziói egyre tágulnak (nő a tudás, az ember számára elérhető távolság és természeti erőforrás, globalizálódik 4 a gazdaság és a társadalom, stb.), amivel egyidejűleg távolodunk a minket körülvevő környezettől, s kapcsolataink is egyre inkább virtuálisakká válnak. Nem akarunk tudomást venni az általunk benne okozott károkról. A természet, a gazdaság és a társadalom alapegységeinek illetve alrendszereinek a szintjei, szervezési és működési elvei elváltak egymástól, s az ember alkotta rendszereket emberi törvények védik. Két példát hoztam fel. 1) A termőföld védelméről szóló törvény 5 a mezőgazdaság számára védi a termőföldek mennyiségét és minőségét. A földhasználónak hasznosítási kötelezettsége van, illetve a földet más célra csak engedéllyel (és kivételesen) lehet. Fenntartható-e ez a szabályozás ott, ahol pl. a természeti adottságok inkább a mezőgazdasági tevékenységgel való felhagyást, a tájilletve földhasználat megváltoztatását indokolnák? Emlékezzünk arra, hogy a mezőgazdaság az idők folyamán (különösen a 19-20. században, illetve az ipari forradalmakat követő agrárforradalmak során; lecsapolások, erdőirtás,