Nemzetközi tudásmenedzsment modellek összehasonlítóelemzése

Andrea Lukács, Helga Dorner
2019 Education sciences  
A tudásmenedzsment, amely a tanuló szervezet alapját képezi, azokat a folyamatokat írja le, amelyek a tudás és ismeretek összegyűjtésére, katalogizálására, átadására, áramlására és felhasználására irányulnak. E folyamatok összehangoltságának eredményeképpen a szervezet hatékonysága növelhető; ennek azonban feltétele a szervezeten belüli stratégiai gondolkodás és a tudatos rendszerépítés. Tanulmányunk célja, hogy öt tudásmenedzsment modell elméleti kereteinek alapos tanulmányozásával
more » ... zásával feltérképezzük azok erősségét, esetleges hiányosságait, valamint képet kapjunk azok gyakorlatra vonatkoztatható hasznosságáról is. Négy elemzési szempont mentén tárgyaljuk a modelleket: a tudásalkotás, a folyamatok, a szervezeti kultúra és a technológiai tényezőkre helyeztük a hangsúlyt. Összehasonlító elemzésünk segítséget nyújthat a szervezeti tanulásra irányuló, esettanulmányokon alapuló, empirikus kutatások megtervezésében és a fókuszpontok kijelölésében is. Úgy véljük, hogy a modellek gyakorlatban történő implementálására irányuló empirikus kutatások nyomán, mód nyílhat a tudásmenedzsment módszerek szisztematikus, stratégiai alapokon nyugvó alkalmazására, mely támogatást nyújthat bármely, a tudásmenedzsment-rendszerét tökéletesíteni akaró szervezet számára. A tudásgazdaság alapja a tanuló szervezet (Nonaka & Takeuchi, 1995) . A tanuló szervezetté válás folyamatát segíti az információ-technológia fejlődése, a közösségi médiahasználat és az új, innovatív tanulási felületek és módszerek terjedése. Egy tanuló szervezetben a tanulási hajlandóság a versenyképesség forrása, a maximális nyereség nem feltétlen pénzben mérhető, hanem a szervezetben rejlő tudásban, a gondolkodás pedig minden egyes ember feladata, a megvalósítás és a döntéshozás minden szintjén megvalósul (Senge, 1994) . Az ilyen szervezetekben a szervezeti tanulás feltétlen többet jelent az egyes tagok tanulásánál (Halász, 2007) . Ennek a folyamatnak a kulcseleme a szervezeteken belül működő hatékony és értéket teremtő tudásmenedzsmentrendszer. A tudásmenedzsment, azaz a tudás átadása, összegyűjtése, katalogizálása, áramlása és hatékony felhasználása akkor képes többlet értéket teremteni a szervezet számára, ha stratégiai kezdeményezés és tudatos rendszerépítés eredményeként jön létre. Ahhoz, hogy pontosan megértsük a tudásmenedzsment fogalmát érdemes azt részeire szedve áttekinteni. Maga a menedzsment Fayol (2002) megfogalmazásában jól körülhatárolható folyamat, amely mások tevékenységeinek előrejelzését, tervezését, szervezését, kivitelezését, koordinációját és ellenőrzését foglalja magába. Ha mindez a tudáshoz kapcsolódik, akkor tisztában kell lennünk a tudás számos definíciója közül néhánnyal. Davenport és Prusak (2000) három, egymástól elkülönülő szintet határoz meg: az adatok, információk és a tudás szintjét, ahol egyedül a tudásnak van kontextusba helyezett, komplex tartalma, amely az emberi elmében születik meg. Nonaka és Takeuchi (1995) szerint a tudás a tapasztalatszerzéssel fejlődik, Siemens (2005) szerint pedig nem feltétlen elsajátított, de a hálózatban mindig jelen van, és a legfontosabb a tudás keresésének készsége. Amikor a tudással kapcsolatos műveletekről (átadás, *
doi:10.21549/ntny.27.2019.3.2 fatcat:wpnbaricobhejncvmafzuxpgzy