Kötődés és párbeszéd — Szülő—gyermek dialógusok és szelf-fejlődés óvodáskorban

Melinda Pohárnok, Zsófia Molnár, András Várnagy
2017 Magyar Pszichológiai Szemle  
Az utóbbi két évtizedben több fejlődés-lélektani irányzat is elkezdett érdeklődni a szülő-gyerek párbeszédek fej lődésben betöltött szerepe iránt. Bebizonyosodott, hogy a gyermek által átélt érzelemteli események megbeszélése jelentős szerepet tölt be az érzelmi szocializációban, formálja a gyerekek önéletrajzi emlékezetét, és a szülőgyerek kötődés fontos színteréül szolgál. Jelen tanulmányban a szülő és a gyermek közti párbeszédek fejlődési szerepét két szempontból tekintjük át. Egyrészt
more » ... át. Egyrészt kitérünk arra, hogyan járulnak hozzá a szelf fejlődéséhez azok a párbeszédek, amelyeknek célja, hogy a gyermek által átélt vagy a szülővel közösen megtapasztalt negatív érzelmi töltetű vagy konfl iktusos eseményeket közösen felidézzék és újraépítsék a résztvevők. Másrészt amellett érvelünk, hogy a szülő-gyerek dialógusok az affektív jelentésalkotás színterei, melyben a gyermekek az anya szenzitív támogatása mellett biztonságban fedezhetik fel belső világukat. Kulcsszavak: szülő-gyermek párbeszéd, affektív jelentésadás, szelf-fogalom, pszichológiai biztonsági bázis BEVEZETÉS A szelf érzelmi dialógusokban épülő története A csecsemő születése pillanatától részese az anyával közös kommunikációs mátrixnak. Az anyák "beszélgetni" kezdenek gyermekükkel, és ezekben a beszélgetésekben a gyermekek eleinte szavak nélkül, de egyre aktívabban vesznek részt. Később, a második év táján a dialógusok világa a gyerekek részéről is kibővül a verbális párbeszédekkel. A nyelvi, fogalomalkotási képességek megjelenése kényszerítő erővel hat a gyermekre, hogy új, szubjektív perspektívát alakítson ki saját magáról és másokkal való kapcsolatáról (Péley, 2004) . Ez a szubjektív perspektíva kap kitüntetett szerepet
doi:10.1556/0016.2017.72.1.6 fatcat:z72aoamdkjbtpbqselywzckgge