"Az Úr bevonul szentélyébe!" Kortárs római katolikus templomépítészet a liturgia tükrében

Eszter Hajós-Baku
2021 Magyar Tudomány  
Vajon lehet-e napjainkban egy igényes, tudományos munka egy láthatatlan dialógus alapja vagy generátora? Egy olyan párbeszédé, ami liturgikusok, építészek, egyházi személyek és a hívek között zajlik. Vagyis e könyv a különféle képzettségű, de hasonló érdeklődésű emberek egy nyelven való kommunikációjának fundamentuma is lehet kortárs templomépítészeti kérdésekben. Alapvetően szakkönyv, témájában aktuális, nyelvezetében, a szerző végzettsége ellenére, nem csak az építészekhez szól. Tudományos
more » ... szól. Tudományos megalapozottságában rendkívül magabiztos és igencsak hiánypótló. Számtalan kérdést új megvilágításba helyez a II. vatikáni zsinatról, annak hatásairól, amelyeket sokszor félreértelmezések szültek, s melyeket társadalmi konszenzuson alapulva elfogadtak/elfogadtunk. A szerző sokszor bátor és merész állításai elgondolkodtatóak. Alaphozzáállása, hogy ötvözi a funkcionális -építészi szemléletből adódó megfigyeléseit, tapasztalatait -és a liturgiai szempontokat, melyeket gazdag szakirodalmi háttérre is alapoz, s ez nagy erénye e könyvnek. A hagyományok, a funkcionalitás, a liturgia és önmagában már a kortárs római katolikus templomépítészet kutatása, értő és kritikus hozzáállása a könyv alapjául szolgáló, a szerző által 2014-ben megvédett doktori disszertáció óta mit sem vesztett aktualitásából. Sőt, jelen élethelyzetünkben még inkább szükséges a katolikus templomterek újragondolása is, hiszen egyre több szempontnak kell megfelelni, melyek kihívások elé állítják a tervezőket, s magát az egyházat is. Jó példák azonban akadtak s akadnak is, a monasztikus rendek zászlóshajó szerepe rendkívül izgalmas, és sokakat megihletett. A templomépítészet az egyházművészet részeként alapvetően funkcionális hozzáállást követelt, s sok esetben alkalmazott művészetként tekintettek rá. A 20. században azonban azt láthatjuk, hogy a pápák szerepe az egyházművészeti kérdésekben is uralkodó, és sokszor meghatározza a templomépítészet irányait is, melyek hol felerősödnek, hol elhalkulnak. Nincsen másként ez a communio és devotio térrel sem, hiszen hol a közösségi szempontok erősödtek fel, hol pedig az Isten felé fordulás, az istenimádat, mely a templom terét is szükségszerűen alakítja. Míg az előbbire a II. vatikáni zsinat tere, az utóbbira a tridenti liturgia tere reagál. "A II. Vatikáni Zsinatot követő évtizedekhez képest kétségtelenül megnövekedett az igény a hagyományos istentiszteleti formák iránt, amelyek a liturgikus reform communio-hitvallása helyett az istentisztelet áldozati jellegét hangsúlyozta" -írja bevezetőjében a szerző. Ma már nem újdonság, hogy az "új rítus" szerinti átalakítások olykor durva és nem odaillő beavatkozást hoztak létre
doi:10.1556/2065.182.2021.2.18 fatcat:gqxzx5qgmzae3nxycdzivlxwee