A helyi cselekvés. Társadalomkritika és radikális reform

Pál Beluszky
1989 Tér és Társadalom  
A HELYI CSELEKVÉS Köles Sándor -Varga Csaba (szerk.) -JAK füzetek 38. Budapest, 1988, 288 o. (Elek István -JAK füzetek 39. Budapest, 1988, 196 o.) A JAK füzetek két, a társadalomtudományok témakörébe vágó, illetve azok figyelmére igényt tartó kötetét forgatva a recenzens nem tudta feledni: maga geográfus -ha úgy tetszik, a társadalomföldrajz művelő je vagy szándéka szerint legalábbis, a regionális tudományé. Így aztán érdeklődéssel kereste a földrajz, a regionális tudomány és a
more » ... y viszonyára, kapcsolatára utaló jeleket, mérte fel (felmérte volna!) e kapcsolat jellegét, szorosságát. Nos, ami a társadalomtudománynak a földrajzhoz fűződő viszonyát illeti, az eredmény egyértelm ű : ilyen viszony egyszerűen nem létezik! Legalábbis a fenti két kötet tükrében. A "helyi cselekvésrő l" -önkormányzat, annak hagyományai, települési, társadalmi, kulturális keretei és el őfeltételei, településgazdálkodás stb. -összeállított kötet megszólaltat szociológust és építészt, népművelőt és közgazdászt, politológust és szociográfust, írót, költ őt, esztétát és mez őgazdasági mérnököt -geográfust nem. Pedig a kötet vállalt feladatainak teljesítéséhez hozzá tudna járulni, a feltett kérdésekre lennének válaszai ("... az egyén, mint a »társadalmi viszonyok összessége«, szű kebb létezési köreiben -lakóhelyi környezetében, munkahelyén vagy éppen családjában, privát kapcsolataiban -hogyan tudja cselekvéseiben tárgyiasítani önmagát. Kényszerpályákra sodródik-e, vagy megadja magát a passzivitásnak, fölveszi-e a harcot környezetének visszahúzó er őivel, kifejező dik-e önazonossága autonóm cselekvésekben? Milyen »helyi cselekvési« lehető ségeket kínál neki a társadalom?"). E megállapításunkat akár a kifejezési tér nélkül maradt szakmai hiúság, a mell őzöttség is szülheti; az viszont már elgondolkodtató, hogy a társadalomtudományok fent el ősorolt ágai, a szociográfia, a "közírás" jószerivel nem is vesz tudomást a társadalomföldrajz létér ől, eredményeiről. "A helyi cselekvés" c. kötet jegyzetanyaga, utalásai, idézetei között legalábbis nem fordul el ő geográfus szerz ő; Elek István kötetében egy: Enyedi György. Egyszer ű -és igaztalan -volna a szerkesztőket, tanulmányírókat elmarasztalni, tájékozatlansággal vádolni. Kérdés: nyújt-é a geográfia, a regionális tudomány "konvertálható" kutatási eredményeket, ismeretanyagot a társadalomtudományoknak vagy akár a "mű velt nagyközönségnek"? Ki tud-é lépni szakmája kereteib ől s a társadalomtudósok, közírók, gyakorlati szakemberek által látogatott fórumokon, az általuk (is) olvasott folyóiratokban ismertté, elfogadottá tudja-e tenni eredményeit? Vannak-é jól ismert, elfogadott saját fórumai, folyóiratai? A válasz: nem, alig-alig, nincs... Ahhoz, hogy ez a kapcsolat szorosabbá váljék, persze az is szükségeltetik, hogy nagyjából egy nyelven beszéljünk, ismerjük egymás teljesítményeit; szükséges, hogy a földrajz is közeledjen a társadalomtudományokhoz, éljen eredményeivel, módszereivel, eszmeiségével, elméleteivel, kezdeményezéseivel, gyakorlatával. Hogy beépítse a maga "Alföld-képébe" pl. Márkus István gondolatait az alföldi fejlődési útról, amely eltért mind a nyugat-mind a keleteurópai modelltő l, s alapja egy olyan önkormányzó, szabad paraszti fejl ődés volt, amely egy időn keresztül a skandináv fejl ődéssel is rokonítható, ám a polgári fejl ődés keretei közt lassan Könyvjelző Tér és Társadalom 3. évf. 1989/4. 121-136. p. TÁRSADALOMKRITIKA ÉS RADIKÁLIS REFORM
doi:10.17649/tet.3.4.2974 fatcat:ia3ils7o4rh6tloa3kgetegply