A természeti tényezők hatása a folyó életére A "geológiai aktualizmus" törvényének megfelelően a Duna vízgyűjtő területén ma is mű-ködnek azok az erőhatások, amelyek a múltban annak domborzatát alakították. Így jelenleg is tartanak a felszín süllyedő és emelkedő mozgásai, róluk-a háromszögelési alappontok hálózatának időnkénti szintező újra mérése révén-már számszerű adatokkal is rendelkezünk. Sajnos, a Duna vízgyűjtőjének egészéről ez ideig nem készült egyidejű mérésadatokat feltün-tető térkép

more »

... (vagy legalábbis nincs tudomásunk róla). A JOÓ István által 1979-ben szerkesztett térképről pl. éppen az alpi vízgyűjtőrész hiányzik. Másik hiányossága a mai felszíni mozgásokat bemutató térké-peknek, hogy bár azonos területekre, de különböző időszakokra vonatkozó adataik között sok az el-lentmondás, ami származhat a mérési technika fogyatékosságából, de a felszínmozgások intenzitás-változásaiból is. A vonatkozó adatok szerint a Kárpát-Balkán régióra kiterjedő dunai vízgyűjtőn erőteljes emelkedő mozgások vannak jelenleg is. A Kárpátok egyes részletei-pl. az Alacsony-Tátra Ny-i fele (2 mm/év), a Száva forrásvidéke az Alpokban (3 mm/év), a Dráva torkolatvidéke (2 mm/év), az Észak-keleti-és a Keleti-Kárpátok (2-3 mm/év) a Déli-Kárpátoknak a Vöröstoronyi-szorostól Ny-ra fekvő része (2 mm/év) és a Balkán hegység gerincvonulatai (2 mm/év)-ma is emelkednek. Ezzel ellentétben süllyedési központként szerepelnek az alábbi területek: a Kisalföld Ny-i fe-le (1 mm/év), és É-i, szlovákiai része (3-4 mm/év), a Tiszavidék D-i része és a Száva völgye Okucani alatt (1-2 mm/év) és a Román-alföld D-i fele a Lomtól kezdve a Prut torkolatáig (1 mm/év). Érdekes ellentmondás, hogy míg a Kisalföldön a Duna hordalékkúpjának a D-i része, a Szigetköz évi 1 mm-es ütemben süllyed, addig a szlovákiai É-i rész (a Csallóköz) hasonló ütemben emelkedik. Bármilyen hibahatár terheli is még a jelenlegi szintváltozások mérési adatait, azok lényege, a ma is süllyedő és emelkedő területek megléte nem tagadható. Az eltérő jellegű mozgásoktól uralt terü-letek szintkülönbsége pedig az idő múltával állandóan gyarapodik. Ennek felszínfejlődési következménye az lesz, hogy a süllyedő, vagy az emelkedésben lema-radó területek magukhoz vonzzák a vízfolyásokat, s ezáltal környezetük vízrajzi központjaivá, erózió-bázisaivá, s egyben hordaléklerakó helyeivé is lesznek. Ezzel szemben az emelkedő területek egyértel-műen mederbevágódást és völgymélyülés idéznek elő, ami meggyorsítja a felszín eróziós lepusztulását, s annak következtében a hordaléktermelést. Ezen túlmenően pedig a jelenlegi kéregmozgások erőtelje-sen befolyásolják a vízfolyások szakaszjellegét, s annak vetületeként mederalakító mechanizmusát is.