A bécsi egyetem magyar hallgatói 1526-1715 [chapter]

Krisztina Bognár
2002
A bécsi egyetem magyar hallgatói 1526-1715 A magyarországi diákok külföldi egyetemjárásával foglakozó kutatások a felsőoktatás törté net egyik jelentős és egyben nagyon intenzíven fejlődő területét jelentik. Ennek a kutatómunkának egyik része a bécsi egyetemen 1526 és 1714 között tanult magyarországi hallgatókra vonatkozó adatok önálló kötetben való megjelentetésének előkészítése. Az eddig elért eredményeket és a fel dolgozás során felmerült nehézségeket foglalom össze rövid ismertetőmben. A
more » ... sbe irányuló peregrináció tudományos vizsgálata a 19. század második felében indult meg. Az első tanulmány szerzője Fraknói Vilmos volt, aki a 14-15. században Bécsben tanító magyarországi tanárok és az ebben az időszakban itt tanuló hallgatók bemutatására vállalkozott.1 A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából 1890 és 1902 között "Magyarországi tanulók külföldön" címmel négy kötetből álló sorozat jelent meg Ábel Jenő szer kesztésében. Ennek második és negyedik kötete foglalkozott a bécsi egyetemjárás korai időszaká val.2 A XIX. században igen csekély számú felsőoktatás történeti mű jelent meg, így az ezzel az intézménnyel foglalkozó három alapvető tanulmány jól érzékelteti az egyetemnek a magyar értel miség képzésében betöltött jelentőségét. A külföldi egyetemjárás kutatásának történetében az 1930as évektől újabb fellendülésről beszélhetünk. Az olasz, német, holland egyetemek magyar kapcso latainak feltárása mellett a bécsi egyetem jezsuita korszakának magyarországi vonatkozásait vizs gálta egy 1937-ben megjelent tanulmány.3 Közép-Európa első egyeteme a 14. század közepén jött létre Prágában. Ezt 1365-ben a IV. Rudolf által alapított bécsi követte. A magyarországi hallgatók számára a 15. század végéig a leg fontosabb továbbtanulási lehetőséget biztosította, hiszen az oktatás megfelelő színvonala mellett bizonyos külsődleges tényezők (földrajzi közelség, könnyű megközelítési lehetőség, a szepesi és erdélyi szászok esetében a nyelvközösség) ennek az intézménynek választására ösztönöztek. Az egyetemi tanulmányok megkezdésének alapfeltétele volt az inmatriculatio, vagyis a beiratkozás. A rektornál jelentkezés, a főanyakönyvbe bejegyzés, viszonylag csekély díj lefizetése és a szabályok megtartására tett eskü után válhatott ajelölt az egyetemi testület teljes jogú tagjává. Az egyetem hallgatói a kezdetektől származási helyük alapján nemzetekbe, nációkba szerveződtek. Az 1366ban kiadott alapszabály (a párizsi és prágai mintát követve) négy nemzetet sorol fel: Natio Austriae, Natio Saxones, Natio Bohemi és Natio Hungarica. A magyar nemzet tagjai közé tartoztak az Alpo-* ÉLTE Levéltára, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
doi:10.23716/tto.09.2002.09 fatcat:ovj4qqxxb5ak3eumxxum6xw5wa