Aki szereti tudományát, az szereti tudománya történetét is, és büszke tudománya ősiségére. Mi is szeretjük tudományunkat, és ezért kutatjuk is annak történetét, amely régibb, mint azt sokan hirdetik. A vezetés tudományát sokan fiatalnak tartják, századunkkal egyidősnek csupán. Pedig, mióta Adám nem egyedül él a földön, hanem családban, törzsben, államban, vagy amióta nem egyedül gyűjtöget, vadászik vagy harcol, hanem csoportban, amióta a varázslók nem egyedül végzik titkozatos szertartásaikat,

more »

... anem létrehozták a papi rendeket és egyházakat, azóta szükség van állami, termelési, katonai, egyházi és más vezetőkre. Olyan vezetőkre, akik tudatosan és felkészülten végzik vezetői munkájukat. Éppen ezért a vezetés tudo mányos művelésének és oktatásának a kezdetektől fogva fontos szerepe volt és van. Bizottságunk ezt törekszik a történelembe való betekintéssel igazolni, ezek alapján a tudatos vezetői gyakorlat, az azt lehetővé tévő felkészülés, és a mindezt megalapozó vezetéstudomány művelése és oktatása fontosságát bizonyítani. Való igaz, hogy a modem vezetéstudomány az amerikai Taylorral kezdődik, annak 1903-ban megjelent "Üzemvezetés", és az 1911-ben megjelent ,A tudományos vezetés alapjai" című munkáival. De volt egy európai társa, a francia bányamérnök, Henry Fayol, aki a veszélyes bányában találkozott a vezető és vezetett egymásrautalt, emberi kapcso latával és ennek következtében vezetői gyakorlatában és tudományos munkásságában külön hangsúllyal jelentek meg a vezető-vezetett közötti emberi vonatkozások, és éppen ezért fogalmazhatta meg a vezetés általános tudományát és törvényeit. E századfordulótól számítják sokan a vezetéstudomány történetét, és hirdetik, hogy ez előtt nem voltak munkájukra tanulással felkészült vezetők, csak művészek, akikről mondják: "Poéta nascitur, non fit". Mi pedig állítjuk, hogy már a régmúlt időkben is voltak, akik tudatosan készültek a vezetésre, és hogy voltak e szakmának tudósai, akik tanították az erre igényt tartó leendő vezetőket. Poka Teréz, tegnapi előadónk állította: "A b4nyászati és földtudományok magyarországi bölcsője a Selmeci Bányászati Akadémia". Én hozzáteszem: az ipari vezetőképzés ma gyarországi bölcsője is az Akadémia volt. Hiszen Mária Terézia az alapítólevélbe beírta: "...ne csupán jó manipulátorok, hanem ügyes elöljárók, bányamesterek és bányabírák neveltessenek". Előírta még: tanítani kell, hogy "miképpen kell egy bányát művelésbe venni, az ehhez szükséges személyzetet rendben és felügyelet alatt tartani és alkalmazni. ...A praktikátoknak minden fő és alhivatalról, nemkevésbbé az egyszerű munkások meg szólításáról és kötelességeikről, az ott tartandó rendről, a helyes bérezésről és a gazdaságos háztartásról...".