A város környékek kialakítása a hazai közigazgatási beosztásnak olyan módosulását jelenti, amely fontos lépés egy korszer ű bb, a gazdasági térszerkezethez jobban igazodó, rugalmasabban m ű köd ő szisztéma létrehozása felé. Ugyanakkor ez nem feledtetheti el, hogy elég sok megoldásra váró probléma nehezíti a megyei igazgatás m ű ködését. Többek között továbbra is megválaszolatlan kérdés, mekkora terület ű megyék tekinthető k optimális nagyságúaknak, vagy a megyék beosztásának, határaiknak

more »

... ben kell igazodniuk a gazdasági térszerkezetekhez? Ezért csak üdvözölni lehet Tóth József a Tér és társadalom hasábjain megjelent "Régiók és/vagy megyék?" c. tanulmányát, amely az említett kérdésekre igyekszik választ adni. A téma felvetése lényegében egyid ős a gazdasági körzetkutatással. A Szovjetunióban és számos szocialista országban a gazdasági és közigazgatási térségek összehangolását következetesen megvalósították. Tehát létezik olyan példa, amely azt bizonyítja, hogy a kérdés nemcsak elméleti, hanem gyakorlatban is kivitelezhet ő. Hazánkban sokkal bonyolultabb a helyzet és a két térszerkezeti elem szinkronjának megteremtése egyre reménytelenebbnek látszik. Már az összhang szükségességét és lehet őségét illető en is er ősen megoszlanak a vélemények. A gazdasági körzetek és a közigazgatás összhangjának szükségességét hangsúlyozza a gazdasági körzetkutatással rövidebb, vagy hosszabb távon foglalkozók többsége, pl. Tóth József így fogalmaz: "Nem közömbös tehát, hogy a gazdasági (és nemcsak gazdasági) tér szubjektív, társadalmi oldalról és különböz ő szempontok alapján történ ő felosztása mennyire veszi figyelembe a termelés ez objektív egységeit. Ha a tér felosztásai inadekvát módon tükrözik vagy figyelmen kívül hagyják a termelés területi egységeit, nem segítik, hanem akadályozzák a termel őer ő k kifejl ődését". (TÓTH J. 1987. p. 73.) Ugyancsak az ellentmondásos helyzetre hívja fel a figyelmet Pálné Kovács llona-Csefkó Ferenc: "... de mindezek ellenére sem vállaljuk magunkénak azt a véleményt, mely szerint le kell mondanunk az optimális területbeosztás igényér ő l, mint jelenlegi helyzetünkben irreális célkit űzésrő l. A szinkron el ő nyei egyel őre ugyan csak elméleti és nagyon hipotetikus szinten bizonyítható, hogy ennek ellenére már számtalan modell variáns született a végrehajtásra vonatkozóan." (PÁLNÉ KOVÁCS I.-CSEFKÓ F. 1982. p. 99.) A gazdasági térszerkezet és a közigazgatás összehangolását fontosnak tartják továbbá az olyan geográfusok is, akik a témát a földrajz és a történelem oldaláról közelítik meg. Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 53-69. p. 54 Az ellenkező véleményt képvisel ő k tábora sem csekély, ide sorolhatók azok a személyek, akik a gazdasági körzet létét kétségbe vonják (Beluszky Pál, Wiener György stb.). Továbbá azok, akik egyértelm űen nem foglalnak állást a gazdasági körzetek létét illető en, de nem tartják szükségesnek a közigazgatással való összhang megteremtését. "Nézetem szerint nincs különösebb indoka annak, hogy az államigazgatás egységei gazdasági körzetek legyenek, mivel az államigazgatás nem terjed ki a gazdasági élet irányítására. (Soha nem terjedt ki.) A megyehatárok megváltoztatásának nincs gazdaságirányítási indoka. (Más indoka ett ő l még lehet)" (ENYEDI GY. 1982. p. 54.) Az államigazgatással foglalkozó szakemberek többnyire a közigazgatás oldaláról közelítik meg a kérdést, és a gazdasági térszerkezett ő l függő területi beosztás kidolgozását tartják fontosnak (Bibó István, Kovács István, Hencz Aurél stb.). Végül, de nem utolsósorban külön csoportot képviselnek azok, akik a közigazgatási beosztást a települések vonzáskörzetével kívánják összehangolni (Perczel Károly, Gerle György, Bartke István, Beluszky Pál stb.).