A hatalom iskolái: Horthy Miklós fiainak tanulmányai [chapter]

Lajos Olasz
2017
A hatalom iskolái: Horthy Miklós fiainak tanulmányai © Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK, Szeged olasz@jgypk.szte.hu A politikai elit és középosztály feltörekvő tagjai mindig nagy hangsúlyt helyeztek gyermekeik iskoláztatására, hogy ezzel is megalapozhassák számukra a társadalmi helyzetüknek megfelelő pályát, a közéleti vagy gazdasági karriert. Horthy Miklós családja módos középbirtokos famíliának számított, amely felmenői között több magas pozíciójú személy, fejedelmi titkár,
more » ... i titkár, táblabíró, főispán, főrendiházi tag vagy püspök is volt. Horthy Miklós az uralkodó szárnysegédeként, majd az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának főparancsnokaként, később pedig Magyarország kormányzójaként fokozatosan a katonai, politikai elit köreibe emelkedett, és ennek megfelelően kiemelt figyelmet szentelt két fia tanulmányaira, hogy ezzel is biztosítsa későbbi boldogulásukat. Az iskolaválasztásban egyszerre érvényesült a tradíció és a modernitás hatása (Turbucz, 2014:15-17). Horthy Miklós, az Osztrák-Magyar Monarchia tengerésztisztje 1901-ben kötött házasságot a hasonló családi háttérrel rendelkező Purgly Magdolnával. Négy gyermekük született: Magda (1902), Paulette (1903), István (1904) és Miklós (1907. A család otthona a családfő szolgálati helye szerint alakult, a gyerekek születésének idejében Pola, a haditengerészet egyik fontos adriai-tengeri kikötője, majd 1908-tól Konstantinápoly (Isztambul) volt. 1909 októberében Horthy Miklóst kinevezték Ferenc József szárnysegédévé, így a család Bécsbe költözött. A hasonló társadalmi helyzetű famíliák szokásainak megfelelően a gyerekek mellé nevelőnőt alkalmaztak, aki már 6 éves koruk előtt tanította őket. A lányok később sem jártak iskolába, otthon tanultak, és csak osztályvizsgát tettek az Angol Kisasszonyoknál (Olasz, 2007:11). István, elemi iskoláit Bécsben végezte. Apja a legjobb képzést igyekezett biztosítani neki, ezért felkérte a híres egyházi iskola és papnevelő intézet, az Augustineum magyar tanárait, hogy a fiával vegyék át a tananyagot a német mellett magyar nyelven is. Az Augustineumot I. Ferenc király 1816-ban alapította, hippói Szent Ágoston tiszteletére. Az intézmény a Monarchia papságának magasabb képzését és továbbképzését célozta. Az iskolának a főigazgató mellett mindig volt egy magyar származású igazgatója is (1908-tól Werdenich Endre), és a tanárok között is voltak magyar anyanyelvűek. Ebből az intézményből került ki többek között Luttor Ferenc pápai protonotárius, vatikáni magyar követségi tanácsos, vagy Czapik Gyula veszprémi püspök, egri érsek. Horthy fontosnak tartotta, hogy a fiai minden tanév végén Pozsonyban magyar nyelven, magyar tanterv szerint is osztályvizsgát tegyenek. Így a felsőbb tanulmányaikat később Magyarországon is zavartalanul folytathatták (Horthy, 2011:75; Erdődy, 1943:5). 1914 nyarán kirobbant az I. világháború. Horthy szárnysegédi megbízatása lejárt, a sorhajókapitányt visszavezényelték a flottához. A család ekkor Bécsből, a főváros közelében fekvő Badenbe költözött. A fürdővárosban nyugodtabb és olcsóbb volt az élet, és a déli vasútvonal révén könnyen kapcsolatot lehetett tartani a frontvonalnak
doi:10.18427/iri-2017-0005 fatcat:txjq6wihovdfhdlx3x37cuwjw4