Gondolatok a szocialista telephelyelmélet megfogalmazásához

Györgyi Barta
1994 Tér és Társadalom  
A hipotézis bizonyítása még el őttem álló feladat. Ez a tanulmány -talán még a hipotézis bizonyítása nélkül is -képes vitát provokálni, és akkor már elérte célját. A szocialista telephelyelmélet hiánya Az elmúlt 40 év során a területi kérdésekkel foglalkozó magyar szakemberek nem mutattak különösebb érdekl ődést az elméleti kérdések iránt, és így érthet ő, hogy a szocialista telephelyelmélet megfogalmazására sem tettek er őfeszítéseket. A néhány publikáció egybehangzóan állította, hogy "még
more » ... otta, hogy "még adós a szocialista tudomány az alapvet ő területi ("térgazdasági") törvényszer űségek egyértelm ű és konkrét feltárásával" (Bernát T.-Bora Gy.-K őszegi L. 1968), és így önálló szocialista telephelyelméletek sajnos mind ez ideig még nem alakultak ki (Zoltán Z. 1980). Vajon mi a magyarázata annak, hogy nem sikerült feltárni a szocialista rendszer és a telephelyválasztás gyakorlata közötti elméleti kapcsolatokat, vagyis nem sikerült választ találni arra, hogy milyen általános szempontok hatottak az egyes telephelyek kiválasztására, illetve az ipar térbeli megoszlására és annak változására? Tulajdonképpen Kornai János híres könyvének, A hiánynak a megjelenéséig (1980) nem is meglepő , hogy nem született meg a szocialista telephelyelmélet. Ennek kidolgozásához ugyanis arra lett volna szükség, hogy ismert legyen a szocialista rendszer általános mű ködési mechanizmusa, az uralkodó tulajdon-és hatalmi viszonyok rendszere és az ennek hatására kialakuló döntéshozási mechanizmus. Ugyancsak Kornai János művéből vált nyilvánvalóvá és egyértelm ű vé a mikro-és makroszféra szocializmusbeli összefüggése, vagyis a vállalatok és az állam szocialista jelleg ű viszonya. Kornai elméletéb ől kitűnik, hogy a szocialista rendszer a kapitalista rendszert ől alapvetően eltérő logika alapján m űködött, azt is mondhatnánk, hogy a szocialista rendszer sok szempontból a tő kés rendszer ellentéte, vagy inverze volt. Ebbő l az is következik, hogy minden esetben, amikor a szocialista sajátosságok megmagyarázásának kiindulópontja a t őkés telephelyelmélet volt, a magyarázat téves vágányra csúszott. A másik megoldatlan kérdés vagy tévedés a mikro-és makrorendszer viszonyának magyarázatával függött össze. Voltak olyan nézetek, amelyek egyszer űen nem vették tekintetbe, hogy a szocialista vállalatok alapvetően másféle szervezetek, mint a t őkés vállalatok. A klasszikus szocialista vállalat a paternalista vállalat, amelynek célja nem a profit növelése volt, hanem a piachelyettesít ő állam által meghatározott szükségletkielégítés (Kopányi M 1988) . A szocialista vállalatok tehát jogilag nem voltak önálló szervezetek, sokkal inkább kívülr ől vezérelt tennel őegységek. És bár kialakultak a szocialista vállalat elkülönült érdekei is, melyeket -különösen a gazdasági reform bevezetése után -a magyar vállalat egyre er ő teljesebben érvényesíthetett az állammal kötött alkuiban -az államtól való függése mindvégig rendkívül er ős maradt, önálló mozgástere lényegesen Barta Györgyi: Gondolatok a szocialista telephelyelmélet megfogalmazásához.
doi:10.17649/tet.8.3-4.314 fatcat:svptrca6ezaprpdpurgcwu4b3q