A tudomány körébe tartozónak elismert művekkel kívánok foglalkozni. (Nem érintem az is meretterjesztő, a tudományos-fantasztikus, valamint az ál tudományos munkákat.' Továbbá kizáró lag a saját tudományos szakterületemre vonatkozó kutatói-tudományos megállapításokat veszem figyelembe.2) A látszólag tudományos értékű, de a valóságban ilyen érdemekkel nem rendelkező könyvek megjelenésének számos oka ismert: a társadalom divatos kíváncsiságának üzleti hátterű kielégíté se; tudatos hamisítás;3 a

more »

... itikai elkötelezettség átlényegülése szaktudományos állásponttá;4 a sze mélyes -világlátási, esztétikai, etikai -meggyőződés kellő alap nélkül általánosítása.5 A címben jelzett feldolgozási területeken az átlagos mértéknél is nagyobb a tudománytalanság veszélye. A hely-és a technikatörténeti források feldolgozása esetén sokszor az adott témakör, folyamat egészének vizsgálatára utal a kutató által választott cím -a valóságban pedig csak egyetlen szak mai szempontból valósul meg ez a tevékenység. A (rész)szakterületi összefoglalóknak -az adott művek címében is jelzett -tudatos meghatározása hitelesebbé teszi az elvégzett vizsgálatokat. Az alkalmazott "tudósi szerénység" pedig esetleges későbbi tudományelméleti, -szemléleti vitáknak is elejét veheti. A tudomány-, a technika-, illetve a helytörténeti művek szerzőitől nem várható el, hogy törté neti és az egyes szakterületekre vonatkozó ismereteik mellett, további jó néhány szakmai kérdés körben is elvégezzék a szükséges kutatásokat. A tudományos közélet és a mindenkori tudománypolitika közös feladata (lenne) a tudományos-történeti feldolgozások egymást kölcsönösen kiegé szítő (olykor pedig egymással vitatkozó) műveinek életre keltése, eredményeinek közismertté te vése. A tanulmányok szerzőivel szemben támasztható elvárás, hogy tudatában legyenek munkássá guk irányultságának és ők maguk is hangot adjanak előadásaikban, cikkeikben, könyveikben a további kiegészítő, valamint szélesebb körű, általánosabb szintű kutatások, értékelések elvégzése szükségszerűségének, ezek közismertsége kellő mértékű növelésének. A tudománytörténet -ideértve az egyes szakterületek, mint matematikatörténet, vagy a mér nöki alkotások története -művelőinek bizonyos értelemben szélesebb tudományos körben kell kutatniuk, mint az általuk vizsgált személyiségnek: nekik ugyanis a "mit" alkotott kérdésen kívül a "miért" felvetést is meg kell fogalmazniuk. (Egyetlen példa: Gauss magatartása a nem euklideszi * Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Tanárképző Tanszék, 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17.