Norms as integration mechanisms in contemporary Hungarian society
A normák mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban

Vera Szabari
2015 Socio hu  
Absztrakt A tanulmány célja, hogy vázolja a korábbi hazai érték-és normavizsgálatok elméleti és módszertani hátterét, és ezeknek a társadalmi integráció problematikájához fűződő viszonyát. A hazai szociológiai érték-és normavizsgálatokban két, egymástól látszólag független kutatási terület azonosítható: az egyik a kollektivista elméleti háttérrel rendelkező devianciakutatások, a másik az egyéni cselekvőkre fókuszáló értékvizsgálatok. A kettő között jelentős diszkrepancia húzódik meg.
more » ... dik meg. Tanulmányomban a két terület együttes vizsgálatára, a mikro és makro szintek összekapcsolására teszek javaslatot, pontosabban vázolom a különböző normarendszerek, a konkrét cselekvések együttes antropológiai vizsgálatának lehetőségét. Kulcsszavak: norma, érték, deviancia, integráció Norms as integration mechanisms in contemporary Hungarian society Abstract The study aims to sketch the theoretical and methodological background of former Hungarian norms and values studies, and their relation to the question of social integration. We can identify two, seemingly unrelated research fields in Hungarian sociology: one of them is the sociology of deviance having a collectivist theoretical and methodological background; the other one is the domain of values studies primarily focused on individuals. Between these two main research approaches there is a significant discrepancy. In my study I propose a joint examination of the two areas, interlinking the micro and macro levels. In particular, I model a joint anthropological examination of the different systems of values and the concrete actions. A normák mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban A tanulmány 1 célja a hazai társadalomban megfigyelhető normák integrációs (vagy éppen dezintegrációs) szerepének értelmezése, a lehetséges elméleti keretek és módszertani megfontolások felvázolása. A normák és az integráció viszonyának jelentős szociológiai szakirodalma van, ennek alapos ismertetése nem e dolgozat feladata, ugyanakkor el sem kerülhető bizonyos mértékig. Az áttekintés egyik oka, hogy az elméleti hagyományokban megtalálható és az empirikus kutatásokban alkalmazott megközelítésmódok: nevezetesen a kollektivista elméleti háttér, mely hazánkban leginkább a devianciakutatásokban érhető tetten, illetve az egyéni cselekvőkre fókuszáló értékvizsgálatok között jelentős diszkrepancia húzódik meg. A különbség részben a módszertani kiindulópontok és az ezekhez kapcsolódó mikro-makro perspektívák eltéréséből adódik, másrészt a társadalmi norma fogalmának többértelműségéből fakad: egyaránt értünk alatta értékeket, szabályokat, erkölcsi előírásokat, törvényeket, szokásokat stb., mely fogalmak külön-külön is hatalmas kutatási területeket jelölnek -nem csupán -a szociológia területén. Így tanulmányom első felében a hazai "normakutatások" két nagy csoportja: a devianciakutatások és az értékvizsgálatok legfontosabb megállapításait vázolom fel, utalok azok elméleti háttereire, a bennük lévő további lehetőségekre, esetleges hiányosságokra; végül kísérletet teszek a normakövetés mint integrációs mechanizmus három szintjének felvázolására. Devianciakutatás és értékvizsgálat -egy érem két oldala A kollektív tudat szerepe Magyarországon az ún. devianciakutatások -eredetileg társadalmi beilleszkedési zavarok megnevezésselaz 1970-es évek elején indultak el (Andorka-Buda-Cseh-Szombathy 1974, Andorka 1986). Bizonyára a szocialista rendszer kritikájaként is értelmezhető, hogy az 1970-es évek hazai devianciakutatói Durkheim anómia elméletéből építkeztek, mely a válságokat elsősorban a kollektív rend zavarainak következményeiként írta le. Durkheim azon tétele, mely szerint a társadalmi anómia az egyének szükségletei és a rendelkezésre álló eszközök közötti aránytalanságokra, illetve a szükségletek nem megfelelő korlátozottságára -szükségletek alatt Durkheim elsősorban erkölcsi szükségleteket értett -vezethető vissza, megfelelt a korabeli hazai "kritikai" -akár neomarxista, és e tekintetben is kollektivista -szemléletnek (bár sem Andorka, sem Cseh-Szombathy nem tekinthető a szocialista rendszer marxista kritikusának), mely elsősorban a rendszer elégtelen működésére fókuszált, kevesebb figyelmet szentelve az egyéni cselekvéseknek. Durkheim ugyanis abból indult ki, hogy az egyének nem képesek szenvedélyeiket megfelelő módon korlátozni, ezért ezt egy külső szabályozó erőnek kell megtenni helyettük, ez az erő pedig csakis erkölcsi (értsd kollektív, azaz társadalmi) lehet (Durhkeim 2003: 1 Jelen írás az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA kutatás (108836) egyik elméleti előtanulmányaként született, így elsődleges célja az eddigi normakutatások elméleti és módszertani dilemmáinak bemutatása, egy lehetséges "megoldási" keret felvázolása. A tanulmány elkészítését az OTKA támogatta.
doi:10.18030/socio.hu.2015.3.2 fatcat:k4zie5lpifho5jepxpeln3aa4a