Piliny község ma egy pár száz lelket számláló kis nógrádi település a festői Görbeország 3 egyik rejtett zugában, ugyanakkor a magyar régészet születésének fontos színtere, ahol elévülhetetlen kutatási eredményeket értek el a község egykori birtokosai, a Nyáry család tudomány iránt elkötelezett tagjai. Kitartó gyűjtő-és feldolgozó munkájukkal a rokoni szálakon is kötődő nagy előd, Kubinyi Ferenc munkásságát folytatták, és hozzájárultak a település őstörténetének megismerését szolgáló, már

more »

... ájt világhírű régészeti kutatáshoz. Jelen írásunkban a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott kutatási projektünk eredményeiről számolunk be, melynek célja a báró Nyáry Jenő és fia, Albert által végzett feltárások helyszíneinek hitelesítése volt. Piliny község Északkelet-Magyarországon, Nógrád megyében található, ahol az Ipoly folyó vízgyűjtőjéhez tartozó Ménes-patak kelet-nyugati irányú völgyéhez a Nagypatak észak-dél irányú völgye csatlakozik (1. kép). A kitűnő földrajzi és környezeti tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a terület a Kárpát-medence régészeti emlékeinek páratlanul gazdag helyszínévé váljon. "AZ ILY [...] KÖRÜLTEKINTÉSSEL FELHALMOZOTT ANYAG NEMSOKÁRA PILINT HAZÁNK EGYIK LEGKITŰNŐBB NEVEKÉNT FOGJA MEGÖRÖKÍTENI" 4 A környék régészeti megismerése a 19. század második felében indult, amikor Nyáry Jenő még testvérével, Alberttel kezdett leleteket gyűjteni a helybeliektől és a község határában. A leletek felszínre kerülését nagyban elősegítette a Nyáry-uradalomban akkortájt üzembe helyezett gőzgép vontatású eke, amely az addig műveletlen gyepterületek feltörését lehetővé tette. Az ígéretesnek tűnő dombokon -a Sirmányon, Leshegyen, Várhegyen és a Borsóson (2. kép) -ásatásokra is sor került (Nyáry őskori sírt tárt fel, és az előkerült főként bronz-, kisebb részben vasleletekről az Archaeologiai Értesítő első számaiban tudósított (Nyáry J., 1869, 266-267; 1870, 125-129). A publikált leletek között ugyanakkor edények, agyag pecsétlők, aranyból és elektronból készült, állatfejben végződő spirálkarikák, valamint egy állatalakot formázó bronznyél szerepelt. Szó esik néhány konyhamaradékot tartalmazó, valószínűleg települési objektumról is, amelyekből agyag állatfigurák kerültek közlésre (Nyáry J., 1870, 125-129). Az addig páratlan leleteknek számító impozáns tárgyak az 1876-ban Budapesten megrendezett nemzetközi régészeti kongresszuson is bemutatásra kerültek, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a leleteket széles