Bevezetés "Hatalmas földtömeg mozdult meg Saint-Ursanne felett", Jelentős földcsuszamlás: a földtömeg Dombs-ot fenyegeti", "Zabolázaüan föld", "A földtömeg nagy erővel, folyamatosan halad előre és a faházakat tologatja", "A földcsuszamlás tegnap irányt változtatott: Saint-Ursanne lakói félnek". Ezek a hangzatos mondatok az 1986. január 31-én megjelent francia-svájci újságcikkek címei, jól kifejezik az esemény nagysá-gát, méreteit, hirtelen és váratlan voltát. A tömegkommunikációval

more »

... az építészmérnökökkel, biztosítási szakemberekkel együtt a geomorfológusok is azt kérdezik, hogyan jött létre egy ilyen méretű természeti jelenség, mivel mindannyian szeretnénk a hatalmas tömegmozgási folyamat pontos okait megismerni. A geomorfológia tudománya a földcsuszamlásokat olyan természeti jelenségként értelmezi, amelyek a bennünket körülvevő táj alakításnak tényezői. A földcsuszamlás egy lejtőn történő tömegmozgásos folyamat, amelynek általános törvényszerűségeit jól ismerjük, ennek ellenére minden egyes csuszamlás alapos tanul-mányozásával tovább bővíthetjük ismereteinket. A földcsuszamlás, sárfolyás és lávafolyás nem azonos értelmű fogalmak, de valamennyien a lejtős tömegmozgások egy-egy formáját jelentik. Az ilyen mozgásformák igen elterjedtek az Északi-sarkvidéken, ahol nyáron a vízzel telített tundratalaj a lejtő irányában lefolyik az állandóan fagyott rétegen. A mérsékelt éghajlati övben, a Jura-hegység vonulatain nem ilyen nagy kiterjedésű jelenségekről van szó, hanem inkább csak pontszerű és általában kisebb dimenziójú (néhány tucat m-es) mozgásokról beszélhetünk. A legtöbb esetben a mozgás csupán a lejtő egy szakaszát érinti. Olyan földcsuszamlás, mint amilyen Montmelon környékén keletkezett, ritkán fordul elő. Egy nagy, összefüggő teriilet egyensúlyának megbomlásáról van itt szó és mint ilyen, a jelenség feltéüenül figyelemre méltó. A földcsuszamlások domborzati formái A földcsuszamlások vagy sárfolyások között a megmozgatott földtömeg víztartalma szerint teszünk különbséget. Részletes elemzésükkel olyan jellegzetes külső vonásokat tárhatunk fel, amelyek alapján bármi-kori azonosításuk könnyen elvégezhető. A megfigyelőt meglepi az a szabálytalan, rendezetlen domborzat, amely a csuszamlást jellemzi és amely környezetének topográfiájától elüt. A földcsuszamlások három jól elkülöníthető részre oszthatók: fölül a leszakadás fülkéje figyelhető meg, ezt egy közbenső átmeneti zóna követi, majd a formaegyüttes alul a csuszamlás nyelvével végződik (7. ábra).