Gondolatok a Középső-Józsefváros rehabilitációjának társadalmi összefüggéseirő

János Ladányi
1992 Tér és Társadalom  
A Középső-Józsefváros (a VIII. kerületnek a József körút és Fiumei út közötti része) a f őváros gyik legrégibb, egyre er ősebben leromló állapotú és egyre alacsonyabb státusú népességet mörítő területe. A részletes rendezési tervhez* készült várostörténeti vizsgálatok igen alapoan tártják fel e városrész és a városrészen belüli különböz ő területi egységek kialakulásának örülményeit. E vizsgálódások azonban lényegében csak a városegyesítés koráig követik nyoon a Középső-Józsefváros történetét.
more » ... fváros történetét. Való igaz egyfel ől, hogy egy-egy városrész kialakulásáak körülményei jelentős hatással vannak annak út-, telek-és tömbhálózatára, beépítettségi vizonyaira. Másfelől azonban az is elmondható, hogy Budapest, de a Középs ő-Józsefváros árosfejlődésének zöme is a városegyesítés utáni id őszakra esik. A városegyesítés után épült itt található lakások túlnyomó többsége, és még a korábbról itt maradt házak esetében is ndokolt feltenni a kérdést: mi magyarázza azt, hogy ebben a városrészben ilyen szokatlan maias arányban maradtak fenn korábban épült, többnyire földszintes épületek? Könnyen beláthaó, hogy a Középső-Józsefváros kialakulásának mikéntje valóban nagy jelent őséggel bír annak ésőbbi fejlődése szempontjából, de ett ől a Középső-Józsefváros a városegyesítés után még igen okféle irányba fejlődhetett volna. Ezért érdemesnek t űnik röviden összefoglalnunk a városrész ésőbbi társadalmi fejlődésére jelentős befolyást gyakorló városépítési szabályozásra vonatkoó korábbi kutatásainkat. Véleményünk szerint, a városegyesítés utáni építési szabályozás történetének ismeretében egállapítható, hogy a budapesti övezetek nem a szó klasszikus értelmében vett "természetes vezetek", hanem alapvet ően várostervezési produktumnak tekinthet ők. Nem utolsó sorban onban éppen az övezetes szabályozás idézett el ő, vagy erősített fel egy sor, az övezetek fizikai s társadalmi értelemben vett heterogenitásának irányába mutató folyamatot. Látnunk kell gyanis, hogy a városegyesítés utáni id őszakra jellemző övezetes szabályozás, amelyik a város gész területét építési területnek tekinti, amelyik a város szerkezetét lényegében a város közontjából kifelé haladva csökken ő beépítési intenzitású, homogén övezetek rendszereként képen el, jelentős mértékben önmaga megvalósulása ellen hatott. Az "extenzív városfejl ődés" elkerülése érdekében a Közmunkatanács ugyanis egy sor intézedést hozott. Ezek az intézkedések a küls ő területeken igen magas telekminimumot, a város első övezeteiben pedig nagy telekszélességet és telekmélységet írtak el ő, amelyek szinte leheetlenné tették, hogy családi házak épüljenek a város akkori területén belül. Ez rendkívül magas Tér és Társadalom 6. 1992.3-4: 75-88 *A területre a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából a VÁTI munkatársai, Perezel Anna vezetésével, részletes renezési tervet dolgoztak ki. Tér és Társadalom 6. évf. 1992/3-4. 75-88. p.
doi:10.17649/tet.6.3-4.253 fatcat:jgwcaioctzaj5h2eghtydn6aw4